2017. július 5., szerda

undor

Ne aggódjatok, nem utazom hosszú időre, csak itt hagyok nyitva egy kérdést, hogy legyen min gondolkodnotok (akartam írni, hogy legyen min csámcsogni, de a témamegjelölés ismeretében ez aztán felettébb gusztustalan lenne) - szóval a téma a viszolygás, az undor és az iszony

Nem szeretnék nagyon durván visszataszító dolgokat idetenni - de nem kell aggódnotok, teljesen hétköznapi dolgoktól is tudok undorodni. Hogyaszongya:

olyan késsel vágni, amivel már kentek előtte valamit (egyáltalán, egyazon kést használni többféle dolog vágásához - mondjuk a kenyér és kalács még elfogadható kombináció)

a galambok, különösen, amikor egy hím felfújja a tollait

a mosogatót szivaccsal kimosni (vagyis lehet, de utána a vadiúj szivacs is kuka - amúgy papírtörlővel szoktam)

tejfölös kenyér

írnék még, de mennem kell...  viszont ti csak viszolyogjatok nagyon finoman!

megnézem ma a Balatont

nem a neten, hanem élőben
ami azzal is jár, hogy nem fogok írni egy darabig


nézzetek ti is élő dogokat!
ha tudtok, adjatok vért!*
írjatok sokat, hogy legyen mit olvasnom
ha nem írtok, olvassatok (vissza itt, vagy bármi mást)
szóval:
vigyázzatok magatokra addig is!**


* de tényleg!
** (ezeket mind a bennem élő, mindenről gondoskodó control freak nyomatja, nem tehetek ellene semmit, engem is teljesen elnyomott, bocs)

2017. július 3., hétfő

Akartok reklámokat?

Kár (mondom - mert megelőlegeztem a zömében nemleges válaszaitokat) - pedig én most akár havi 51367,78 Ft-ot* is kereshetnék a felugró ablakok láttán eltorzuló arcotok árán.

*durva kalkuláció, ennek a töredéke vagy többszöröse egyaránt elképzelhető - de nem vagyok rászorulva (most még)... viszont bármikor eljöhet az idő, amikor majd... na, akkor viszont kattintsatok sokszor, akkor már nem lesz mit vesztenem!

Egyforma könnyedséggel

húz elő lezáratlan, még teli tust a zsúfolásig tömött könyvespolc mélyéről és kupak nélküli Betadint a hátizsákjából, lazán átnyújtja, mintha mi sem történt volna (mi sem történt). Ha én ilyen laza lennék a mindennapokban, talán nem kéne a kóros tartományban kóborló és mind magasabbra és magasabbra hágó diasztolés értékem miatt szakorvosi felügyeletet keresnem. Orvost váltok e célból. Kevésnek ítélem meg most azt, hogy amúgy jófej, vagy pláne, hogy régebben ismerem, mint az országutat. Persze könnyebben lennék laza, ha volt munkáltatóm nem háromhavi késéssel (és áprilisra visszadátumozott dokumentumokkal) próbálkozna szíves elnézésemet kérni a kellemetlenségekért. Már amennyiben oda sorolhatjuk több havi járandóság ki nem fizetését, az ezekre vonatkozó levelek (saját + ügyvéd) totális negligálását és személyes holmijaim túszként való fogva tartását március 31-e óta. De most zördül a haraszt, fújja a szél.

2017. július 2., vasárnap

Én? Ez most komoly?

"Ön híres fotográfus, aki júliusban született" - olvastam a címet az index oldalán. Egy kicsit meglepődtem, mert eddig a februári születésnapomat ünnepeltem, és szoktam ugyan fényképezni a telefonommal, de nem tudtam, hogy híres lettem vele, mert nincs rajta zoom sem - de végül is hátha  ők tudják jobban... végül is ők egy országos terítettségű internetes híroldal... én meg... hát én meg még olvasni sem tudok rendesen.