V. arról, hogy majd színésznő lesz, Velencében fog férjhez menni, habos ruhában, négy koszorúslánya lesz, akik közül három a hosszú fátylát cipeli majd (némi csónakázást követően egy Velence melletti nagyon szép városban, Mondjatok egy szép város Velence mellett - kéri), a negyedik előttük megy. A vőlegény magas lesz, barna és kedves.
Á. arról, hogy nem lesz most három (?) hétig (?) BL meccs (?), de lesz szombaton (?) vagy szombatonként (?) valami más, és hogy 139 (?) ország közül a 76. (?) hely a miénk, megelőztük Irakot (?) és Mongóliát (?) meg sokan másokat, akiknél csak hegyek vannak, semmi sík vidék (veti közbe A.), és hogy játszani fog a Barcelona a Reállal (?) vagy valaki más valaki mással, de mindenképp nagyszerű lesz.
A. arról beszél.... (sajnálom, ezt muszáj teljesen elengednem a fülem mellett, vagy egyiken be, másikon ki, már akkor sem értettem, mikor nekikezdett, valami programokról van szó, meg programozókról, az egyik közülük brazil, meg elismerésekről, amiket osztogatnak, és konferenciákról, egyik itt, másik ott, meg kell írni anyagokat.... SDQL/VHGFL 123345-XGF, prezentáció)
Én belefolyok mindegyikbe, például elmondom V.-nek, hogy én is szeretnék ott lenni az esküvőjén és az nagyon fontos, hogy a vőlegénye nagyon kedves legyen vele, megkérdezem Á.-tól ezredjére is, hogy mi a BL, értetlenkedem egy sort, hogy miért érdekli őt ennyire, és úgy egyáltalán, mi az érdekes a fociban, A.-nak főleg azt szoktam mondani, hogy ne dolgozzon már állandóan, meg hogy úgyis ő a legtehetségesebb a csapatban (ő ezt cáfolja), és emlékeztetem, hogy mindig elismerik, amit csinál (erre azt mondja, hogy á, azt minden hülye meg tudná csinálni), amire én megint nem merem elmondani neki, hogy még a lebutított verzióból sem sokat értek, de azt azért elmondom, hogy mennyire felnézek rá.
Eközben elfogy a paprikás krumpli a savanyú uborkával, iszunk utána egy-egy bögre teát. Saját témám nincs. Vagyis arra nem jutott idő. Majd legközelebb.
