2012. szeptember 27., csütörtök

Havi jelentés

negyedik hete indulunk együtt
egyszer sem késtünk el
háromszor autóval pótoltuk a lekésett vonatot
ebből egyszer a menetrendinél hamarabb ment el
körülbelül háromszor voltak rendben a kikészített ruhái
körülbelül tízszer volt bepakolva a táskája
(és körülbelül tízszer nem)
kétszer írt reggel az aulában házi feladatot
kétszer jöttem rá reggel a vonaton, hogy még sincs készen mindennel
egyszer hagyta el a teljes heti ebédjegyét már hétfőn
további 6-8 napon nem ebédelt különféle okok miatt
egy tornazsákot tekinthetünk végleg elveszettnek
körülbelül tízszer küldtem vissza, hogy vigyen vissza vagy hozzon le valamit
tízszer másztam fel a másodikra a mérges portás szúrós tekintetétől kísérve
még egyetlen egyszer sem vette fel a telefont, amikor hívtam
mindennap legalább tízszer próbálkoztam
már kétszer felhívott azzal délután 3 felé, hogy hol vagyok már
egyszer vették el az újságot tőle órai olvasás miatt
tizenkét matek beadványa lett hibátlan
egyszer veszítette el a pénzét
amikor nem hagyta el, forró csokit vett folyadékpótlásként
három alkalommal hagytuk otthon az innivalóját
kétszer indult el reggelifoltokkal bőven ellátott pólóban
két reggel éreztem azt, feladom, nem hordom többé iskolába, világgá megyek
háromszor hagyta el a papírfecnire írandó házi feladatot
egyszer vitt tesipóló helyett fehér alsógatyát
húsz napon kérdeztem meg (naponta százszor), van-e zsebkendője
azt hiszem, egyszer volt
a napi beszámolóit mindennap azzal kezdi, ki hány gólt rúgott
és mindennap azzal folytatja, ki hány helyzetet hagyott ki
a nap többi részében nem szokott történni semmi
nem a fociakadémiára jár
eddig egyszer volt pókfoci is, amin négy gólét rúgott és öt gólpasszt adott
ötször hozta haza az uzsonnáját, két ok miatt
a) nem találta a táskájában
b) nem tudott róla, hogy van
még sosem csomagoltam egyetlen borsószemnyit
és mindig elmondtam neki, mit csomagoltam
felszerelése kétszer nem volt
a matekfüzet helyett egy ahhoz nagyon hasonló másik füzetet rakott be
az angolfüzetet egyszerűen otthon felejtette
egy angoldogát írtak
abból egy lett hibátlan
előtte három évig németet tanult
rajta kívül öt gyerek nem tanult még angolt soha
néhány osztálytársa kéttannyelvűből jött
a cél a fél éven belüli felzárkózás

ma magamhoz vettem a telefonját és megmondtam, hogy ezentúl minden nap ötre megyek érte


2012. szeptember 26., szerda

Belesimultunk

Nekem már nem gond fél hatkor kelni, ébredek magamtól, korábban kelek, mint ahogy frissülnek a napi hírek a neten. Már van időm kávét és kakaót főzni, reggelit készíteni, fürdeni, fésülködni, felöltözni, még macskát simogatni is.

Á. pedig már úgy megszokta az új iskolát, hogy simán, minden izgalom nélkül elindul reggel úgy, hogy két tantárgyból sem írta meg a házi feladatot. Mert elfelejtette. Azt sem tudja, mit adtak fel. De nem gond, szünetben is ráér utánanézni. Szerinte.

2012. szeptember 25., kedd

Félreérthetők

A.: jaj, nagyon fáj a fejem!
V.: ittál?
(A.: már legalább másfél liter teát megittam ma
V.: azt hittem, megint elfelejtetted
A.: nem
V.: kár, akkor főztem volna neked) 



anyukám: nem mondtad, hogy fel kell szólni telefonon!
én: mert nem kell felszólni
anyukám: de más szülők felszóltak
én: azok az alsósok szülei, ott van házitelefon
anyukám: de nem szóltál, hogy nem kell felszólni

2012. szeptember 23., vasárnap

A múlt illata

Az miért van és hogyan, hogy az esti hajmosás után beletörlöm az arcom a törülközőmbe, és egyszerre csak egy nagyon finom,  régi illatot érzek, azt sem tudom pontosan, honnan való, csak azt érzem, hogy békés, boldog illat, aztán ahogy dörzsölöm a hajam, eszembe jut a málnás töltött savanyú cukor íze is (mindenki a sokféle színű töltetlenre szavazott akkoriban, a töltöttet választani snassz volt és lesajnált - persze azt is ugyanúgy elkapkodták, ha kínáltam, de megszúrva azzal a kérdéssel, hogy csak ez van-e, én titokban reméltem, hogy visszautasítják inkább, de soha, csak a szájukat húzták, miközben szopogatták), aztán jön mindehhez a szeptemberi iskolaillat a műanyagborítók, a padban fonnyadó almák, a krétapor és a vadgesztenyefák fanyar, őszi illatával, pedig el sem mozdultam a kád mellől, ott állok köntösben, mezítláb a kifröccsent víztócsában, vizes hajamon törülközőturbánnal, és szimatolom a múltat.

Két Barbie beszélget

(A Barbik és Kenek magyar hangja: V.)
Barbie1: halló! mikor érsz haza?
Ken1: még a konferencián vagyok. Hogy vagytok?
Barbie1: az egyik kicsi megbetegedett, el kell vinnem orvoshoz
Ken1: nem tudok még hazamenni, most következik az én előadásom
Barbie1: de legalább tudsz vásárolni hazafelé?
Ken1: igen, majd leszállok a saroknál! mit vigyek?
Barbie1: a gyógyszertárból kéne lázcsillapító és C vitamin, meg Fluimucil
Ken1: azt ilyen kicsik is kaphatják?
Barbie1: majd elolvasom a tájékoztatót
Ken1: jó, sietek
...

Barbie1: szia! átjönnél vigyázni az egyik kicsikémre? orvoshoz kell mennünk!
Barbie2: persze, viszem az én gyerekeimet is. Nem fertőztök?
Barbie1: nem tudom, inkább külön szobában legyenek
Barbie1: sietek!
...

(csengetnek az ajtón)
Barbie2: nagyon siettünk! hoztunk gyümölcsöt, meg vacsorát!
Barbie1: köszönjük! de a kicsit meg is kell szoptatni, ha sokáig maradunk
Barbie2: nem gond, megszoptatom én, van bőven tejem
Barbie1: nagyon kicsi még, nem eszik sokat... a testvére lett beteg
Barbie2: menjetek nyugodtan, minden rendben lesz! öltözzetek fel jól!
Barbie1: jó, takaróba is bebugyolálom, van esernyőm is, futok, szia!
...

Barbie1: gyere, kis csillagom! nem kell félned, hamarosan meggyógyulsz!... hozhatod a kutyusodat is...
...

(az orvosnál)
Barbie1: jó estét, doktor úr!
Ken2: jó estét! mi a panaszuk?
Barbie1: beteg lett a kicsikém, forró a teste, köhög is
Ken2: megnézzük... jól táplált kisbaba, rózsás a bőre
Barbie1: még anyatejes ... beveheti a Fluimucilt is?
Ken2: azt még nem javaslom, éretlen a szervezete
Barbie1: ne félj, kicsikém, megvizsgál a doktor bácsi
Ken2: a hasa puha, élénk a tekintete, nincs nagy baj, írok fel kúpot
Barbie1: köszönjük, viszont látásra!
...
(Barbie1dúdolva viszi haza a kisfiát)
Barbie1: megjöttünk!
Barbie2: minden rendben volt! alszanak, én meg olvasgattam
Barbie1: aludjatok itt, ne mászkáljatok a sötétben!
Barbie2: jó
Barbie1: ha hazajön az apukájuk, scrabblezhetünk is!
Barbie2: azt imádom

A beszélgetést nálunk csíptem el a gyerekszobában. Úgy sejtem, némileg árnyalja azt a sztereotípiát, ami arról szól, hogy a barbiek üresfejűen csillogó világa milyen csúf hatással van a fejlődő kislányok személyiségére (avagy láthatjuk, hogy a Barbiek személyisége nagyon jól fejleszthető okos kislányok által)