Téligyümölcs

Citrom nőtt a szilvafán! Ja nem, csak cinkék!

Képzelt találkozás egy magyartanárral

én: jó napot kívánok
mt: üdvözlöm!
én: írt a fiam minap egy magyardolgozatot "a mi otthonunk" címmel...
mt: sajnálom, nem tudok javítani a jegyen
én: nem is azért jöttem, ötös lett, Ön azt írta rá, hogy kiváló!...
mt: akkor miben segíthetek?
én: csak néhol helyesbíteném a fiam dolgozatát
mt: kit tisztelhetek kegyedben?
én: Á. anyukája vagyok az ötödik izéből
mt: á, már emlékszem! Önöknél vannak a cipők szétdobálva az előszobában!
én: igen, de...
mt: és a nappalijuk teli van fregolival
én: inkább csak télen, tudja...
mt: de a legmeglepőbb dolog a gyerekszobában van önöknél...
én: igen, épp ez az...
mt: tudja, mindig szerettem volna személyesen elbeszélgetni olyan valakivel, aki önként, úgymond saját ízléstől vezettetve horgolt szőnyeggel borítja be a gyerekszoba parkettáját...
én: hát, épp ezért jöttem!
mt: nagyon különleges szokás...
én: ez nem igaz, kérem!
mt: talán kényszer alatt állt, amikor leterítette őket?
én: nincs horgolt szőnyegünk!
mt: nem szégyen, egészen... khm... különös egyéni ízlésre vall...
én: értse meg, hogy nem tartunk horgolt szőnyeget!
mt: ne szégyellje! van, aki bólogató kutyát vesz, más Picassot...
én: NINCS HORGOLT SZŐNYEGÜNK!!!!!!!
mt: nyugodjék meg, asszonyom!

mint akit megvertek

de úgy igazán agyba-főbe
sajog minden tagom
pedig én győztem
elmentem tornázni
azt mondják, egyszer majd jó lesz

(A. pedig mától karatézni jár V.-vel)

Kis hétköznapi döbbenet

én: jónapotcégnév
ő: xy ügyvédnő vagyok
én: igentessékmibensegíthetek?
ő: van egy cégem, olyasmit akarnak, amit maguk tudnak...
én: igen...
ő: de én ahhoz nem értek
én: igen...
ő: milyen anyagot tudnak erről küldeni nekem?
én: a honlapunkon talál néhány ingyenesen letölthető dolgot
ő: azt, amit keresek?
én: nem, pont azt nem fogja megtalálni, de segítséget hozzá igen
ő: de nekem az kell, sürgősen
én: tudunk önnek segítséget nyújtani abban, hogy elkészíthesse
ő: nincs időm ilyesmikkel foglalkozni
én: értem... (igazából nem értem, hazudtam)
ő: egy kész anyagra van szükségem
én: küldjön egy ímélt, hogy mire van szüksége, elkészítjük az árajánlatot
ő: csak nem képzeli, hogy fizetek azért, hogy szolgáltassak a cégemnek?
én: nem, nekünk fizetne, mert mi szolgáltatnánk önnek...
ő: én ingyenes és konkrét segítségre gondoltam
én: vannak ingyenesen letölthető anyagaink, de ez nem olyasmi
ő: na, maguk is sokat érnek! (leteszi)
én: háp-háp-háp (mert nem az ingyenes ügyvédkisegítőnél dolgozom)

Az ésszerűség határai

Az ésszerűség határai többnyire viszonylagosak, képlékenyek, esetlegesek. De vannak olyan kivételes pillanatok, amikor ezek a határok nagyon markánssá és jól láthatóvá válnak. Feketén a fehéren.

Este hó esett, éjjel is hó esett, elég hideg volt hozzá, hogy meg is maradjon. A városban a hómunkások a főbb közlekedési útvonalakat tisztítják meg elsőként, így semmi csodálkozni való nem volt azon, hogy már az utca park felőli járdáját sem tartották elég frekventáltnak ahhoz, hogy elkotorják a havat. Jó is volt így. De a lábnyomokból ítélve nem is sokan tették még be a lábukat kora reggel a parkba. Még kitaposva sem voltak az utak, csak néhány kósza lábnyomot követtem, sokszor szűz havat ropogtattam a lábam alatt, néha talán kicsit le is tértem a valódi útról, mert bár minden reggel erre járok, más így a park, mások az összehavazott fák. A hó a kutyákat nem zavarta, és a futókat sem zavarta, én pedig kimondottan élveztem a puha fehérséget. És hogy örülnek majd a gyerekek, ha kijutnak hógolyózni, szánkózni! Néhány száz métert tettem meg a játszótérig, alig találkoztam valakivel.

A játszótéren viszont nagy volt a nyüzsgés: három zöld ruhába öltözött ember söpörte, kotorta, takarította buzgón a havat a park közepén lévő játszótér fekete aszfaltútjairól. És van más is más fekete, mint a Bodri kutyának az orra hegye.

hülyeségek

Az, hogy hülyén nézek ki, egyáltalán nem jelenti azt, hogy hülye is vagyok.
Az, hogy hülyén nézek ki, egyáltalán nem zárja ki azt, hogy tényleg hülye legyek.

Szabad-e? Vagy egyáltalán lehetséges-e?

Nagy fába vágni a veszett fejsze nyelét? Mert nagyjából arra készülök. Van rá egy szűk hetem. Vagyis ami a szűk hétből szabadidőként a rendelkezésemre áll. Vagyis órák. Épphogy. Viszont a nagy fáról fejszenyéllel leverhető gyümölcs az igencsak csábító!

Vesébe látok

Kettesben vagyunk itthon Á.-val, A. és V. kimentek havazni. Körülbelül ötödjére hajtom le a nap folyamán Á. után a wc ülőkéjét és fedelét, így időszerűnek érzem, hogy szóvá tegyem - különben honnan tudná szegény kisgyerek, mit várok el?
- De miért gondolod, hogy én hagytam úgy? - kérdezi őszinte döbbenettel