mit utálok ma?

magamat
másokat
mindent

Elég könnyű mérgező szülőnek lenni

Én például ma azt mondtam Á.-nak, hogy megutáltam őt. És így is éreztem. Mire azt mondta, hogy mindig is tudta. Mire azt mondtam, nem tudhatta mindig is, mert épp most történt. Aztán kiabáltam, aztán sírtam, aztán elküldtem vásárolni (ezzel délelőtt 11 óta próbálkoztam, eleinte elég kedvesen), aztán azt mondtam, szedje le a karácsonyfát egyedül (de V. is beszállt), aztán még azt mondtam, hogy nyárra minimum fejenként egy hónapnyi kötelező tábort kell választaniuk, amiből két hétnek úgy kell megvalósulnia, hogy egyszerre ne legyenek itthon. Ezzel egy mondatba azt nem mertem belefűzni, hogy idén is szeretnék elmenni két hétre négyesben is nyaralni, mert van, hogy szeretek velük lenni és nem bírom elengedni azt az álmomat, hogy családként élvezzük egymás társaságát. Úgyhogy inkább pattogattam magamnak kukoricát és azt mondtam, két óra hosszat most nem akarok embert látni, és feljöttem a kukoricámmal a szobámba. Szerintem örülnek.

Báli szezon

V.-t bálba hívták. Egy igazi bálba. Egy igazi fiú. Atyaég, egy igazi fiú! Úgyhogy néhány napja, és még néhány napig most különféle báli viseleteket válogatunk. Felpróbálva, majd elégedetlenül széthajigálva. És a bizonyítványa is jobb lett, mint gondoltam (4,57 - szerintem szuper) - persze, ő elégedetlen. Hogy ezt kitől örökölte? hogy folyton elégedetlen magával? Próbálom lebeszélni a mindenáron kitűnőről.

Ha épp sírnátok egy kicsit

akkor könnyezzetek ma ezen a filmen. Milonkától csaklizva.

Pillekönnyű hajfény spray

Úgy látszik, boldog vagyok. Hosszú ideje nyomasztó, súlyos kérdésekre kaptam ma szinte megnyugtató válaszokat - és most nem a kis (de rossz) eshetőségekre figyelek, inkább arra, hogy úgy tűnik, meg hogy tipikusan biztosan nem, meg úgy általában, hogy vannak még valószínűleg nem gyorsan romló kilátásaink. És földöntúli örömömben vettem magamnak egy kibaszott drága pillekönnyű hajfény spray-t - izé, most magyarázkodhatnék, hogy muszáj volt, mert tegnap a fodrásznő elfelejtett befújni ilyennel és most nincs frissen ragyogó fura vegyszer illatú hajam, pedig a fodrász után ilyen dukál - szóval, kikerestem a neten és láttam ugyan, hogy kurva drága csak nem hittem el, és bementem a déembe, de nem volt semmi ilyesmi, és aztán ahogy kullogtam kifelé a plázából, megláttam egy fodrászüzletet és a polcai egyikén a pillekönnyű rózsaszín cuccot, és minden bátorságomat összeszedve bementem egy teljesen idegen fodrászhoz (sőt, többen voltak) és megkérdeztem, hogy ezt a cuccot itt a polcon csak dizájnelemként és saját használatra tartják-e vagy esetleg meg is lehet venni, és meg lehetett, úgyhogy most van hatezerért hajfényspray-m (de nem érdekel! sőt, még egy krimit is vásároltam négyezerért, hiába van hónap vége, mert azt gondoltam, most ünnepelni kell egy kicsit, örülni, a szívet nyomó nagy szikláktól megszabadulni és pillekönnyű, fényes hajjal, kócosan krimit olvasni munka helyett, mert egyszer élünk, és akkor az legalább legyen hosszú és vidám - majd lécci ehhez a poszthoz irányítsatok vissza, amikor úgy emlékszem, az egész életem permanens nyomorúságból és nyavalygásból áll). Azon kívül még Á. meghozta a félévi bizonyítványát, és most düllesztett mellel magyarázta, hogy láthatom, hogy neki tényleg nincs szüksége napi három perc tanulásnál többre, én meg azt mondtam, hogy ha esetleg napi egy órát szán majd egyszer tanulásra, akár a Nobel díjig is viheti, mire azt mondta, majd meglátja, megéri-e ilyesmiért felfüggeszteni néha egy-egy órára a számítógépes valóság okozta sikereket. Egy kicsit telhetetlen vagyok, de szeretném, hogy ne legyenek ennél rosszabb napjaink talán soha.

Magyarország ma

Tizenöt perc az oktatás jelen állapotáról és kilátástalanságairól.

diszkrét képek

hangoló, semmise

hangoló

visszajövök, továbbmegyek
távolabb vagy közel legyek
világítok, úgy lobogok
ködben ringó erdő vagyok
tűz emészt el, füstté válok
csendesen inadba szállok
elernyedek, csonttá fagyok
megfeszülök, elpattanok
kőbe véstél, nem engedek
megfeszülök, elernyedek
megszólalnék, eláll szavam
amint rád hangolom magam


semmise

tömjénillat száll az égre
keseregnek az angyalok
alattuk a templom lángol

A jelölt

Jelölték ezt a filmet Oscarra. Rövidfilm, nézzétek meg, míg elkortyoltok egy forró mézes teát!

Most olvasok

Legyőzött valami. Valami lázacska, valami torokköszörű, valami homlokprés, valami bőr alá bekúszó hidegfájdalom - ezek összefogtak ellenem és legyőztek. Úgyhogy gyógyulásképp a teák és a kakukkfüves hagymaleves mellé olvasni fogok végre. Ágyban, párnák közt. Halni nem!

Kisütött a Nap

Mármint hogy nem oldódott meg semmi, meg nem is lett senki boldogabb, csak tényleg kisütött a Nap. Kicsit halványka, meg erőtlen, meg fakó fényű (mármint saját magához mérten), de azért csak fényesebb a világ. És akkor néhány dolog talán majd meg is oldódik vagy néhányan talán boldogabbak is lesznek egy kicsit legalább.