P.S.:

A zárás előtti utolsó pillanatban felmerülő kérdések:

Mikor kelünk?
A gyerekek 4-re állították be Á. stopperóráját és V. éles hangon csipogó micimackós vekkerét.
A. szeme elkerekedik: és mit csináltok 5-ig???? (a terv szerinti indulás időpontja)

V.: fogat mosunk, felöltözünk, fésülködünk, reggelizünk, kakaót iszunk, bepakolunk az autóba...

Á.: én olvasok.

Mit kezdünk a ruhákkal?
Mármint azokkal, amiket nem viszünk el. Mert A. hiedelmével szemben nem pakoltam be az összes ruhánkat, beleértve azokat is (sem), amelyeket évek óta nem viselünk. Ami itthon marad és tiszta, az békén alszik a szekrényben. Mert így, hogy sokat elpakoltam az úti csomagokba, elég hely támadt a szekrényekben ahhoz, hogy elférjenek az itthon maradók. És a többi? A szennyesek? Azokat természetesen kimosom még ma, amennyit csak bírok és itt hagyom a fregolikon. A. szeme elkerekedik: két hétig??????
Szerintem nem lesz bajuk, lesz idejük megszáradni, össze nem koszolódnak és kit zavar?

Mit viszünk az útra?
Persze a ruhákon kívül. Szerintem célszerű némi innivalóval és étellel is készülni, még ha a tervek szerint dél körül meg is érkezünk első állomáshelyünkre, ahol kapunk ebédet, és amivel már kihúzzuk estig, míg igazából megérkezünk.
A. szeme elkerekedik: és aztán megállunk pisilni minden görbe fánál?????
Mert A. szerint simán kibírjuk addig. Szerintem is, nem gond. Csak arra nem gondol, hogy a gyerekek vinnyogását, mely szerint:

éhes vagyok! átnyúlt az én felemre! szomjas vagyok! pisilnem kell! elzsibbadt a lábam! mikor érünk már oda? szomjas vagyok! unatkozom! pisilnem kell! elzsibbadt a lábam! rugdal!!!!! mikor érünk már oda? éhes vagyok! pisilnem kell! mikor érünk már oda? pisilnem kell! elzsibbadt a lábam! dünnyög!!! mikor érünk már oda? unatkozom! nem hagy békén! éhes vagyok! szomjas vagyok! unatkozom! pisilnem kell! elzsibbadt a lábam! miért kényszerítettetek minket ide? mikor érünk már oda? mikor érünk már oda? elfáradtam! mikor érünk már oda? mikor érünk már oda? mikor érünk már oda? mikor érünk már oda?

kettőnk közül A. viseli nehezebben...

Kell-e biztosítás?
Szerintem igen. Babonából.
A. szeme elkerekedik...

Milyen zenét hallgassunk útközben?
A gyerekek: ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt!!!!!
A. szeme elkerekedik: AZT MÁR NEM!!!!! (egyszer, életünkben egyszer, úgy 6-7 éve valóban 6 órán keresztül ment egyetlen vicces népi dalocskákat és rigmusokat tartalmazó CD Frakk hangján, de szerintem a cél érdekében simán kibírható volt)
én: írtál CD-t? Miket?
A.: azt, meg azt, meg azt...
én: AZT MÁR NEM!!!!! (vannak zenék, amelyeket mindketten kedvelünk... csak mióta a gyerekek értik a szöveget, nem annyira alkalmazzuk)

... a kérdés jelenleg még nyitott kérdés...

Szabadság miatt zárva!

A nagyon vágyott szabadság netmentes igénybevétele miatt, a rövid és hosszú távú emléktárak feltöltése és az árukészlet rendezésének szükségessége okán, nagy arányú hazai és import élményfelhalmozás, izomlazítás, valamint a feszességek fesztelenségre váltása céljából bezár a bazár. Nyitás a lazulás után.

Divatvilág

Nem tudom, idén Erdélyben a hosszú vagy a rövid nyár van-e divatban, de remélem, nem az itthoni trend érvényesül!

Mert itthon inkább a szűk fazon dívik, mint a bő(séges), és egyértelműen a rövid, meg az annál is rövidebb, tépett, szaggatott, szürke alapon  esőcseppmintás napok, és a bodros, fekete felhőkkel díszített a nyár jelenik meg a mindennapok divatjában. Latyakból persze szinte kötelező a fekete, bokáig, sőt akár térdig is érő fazon, elsősorban hűvösebb napokon. Divatőrülteknek melegen javasolt továbbá a hűvös pillantásokkal kísért sejtelmes ködkabátba burkolózás hajnalonta.

Ha ugyanazt az irányvonalat követi mindkét ország, odavész az utolsó esélyem is arra, hogy visszaszerezzem legalább az áprilisi színemet. Ez esetben pedig jövő télen nagyon sápasztani fog minden olyan sötét téli árnyalat, mint például a hófehér...

Utóhatás

Mint azóta (a teremőrök meghökkentő kérdése óta) már többszörösen bebizonyosodott, V. nem félt a múmiáktól. Nemcsak nem félt, de kifejezetten érdekelték: mióta hazajöttünk, elkezdett készíteni egy "Képes Egyiptom" című albumot, szerintem csodálatos rajzokkal. De még nincsenek bescannelve.

Úgyhogy addig is, míg nem lesznek egyiptomi rajzok, következzék egy katona, amit V. rajzolt  Á. névnapjára idén:

És szolgálati közlemény gyanánt:

Gneke! nagyon boldog születésnapot a gyönyörű kislányodnak! Úgy látszik, a két bloguniverzum közt nem kiegyenlítettek a viszonyok, nem sikerült oda írnom.

Elemek a háztartásban

A. kimosta a macska öt tányérkából álló herendi étkészletét. Aztán kirakta száradni őket szépen egymás mellé a napra fedett helyre persze. Amikor egy óra múltán ismét kimentem, a tálkák szanaszét voltak szórva. A szél! - morogtam, és visszatettem a tálkákat szép sorba. Á. és V. kórusban tiltakoznak, mihelyst észlelik: Mami! miért rontod el a kísérletünket? Azt akartuk megnézni, üresen melyik tányér a cica kedvence!

Aztán, mivel másra (napozás, napon heverészés, magam süttetése, sütkérezés) aligha volt alkalmas az idő, ablakot mostam, ebédet főztem, ezer éve széthagyott ruhákat pakoltam, porszívóztam - ahogy ez már egy rendes rendetlen háziasszonytól elvárható. Ebéd közben V. felnéz az ablakra: De szépen csillog! Valaki biztosan lemosta! Az eső! - dünnyögi Á. oda sem pillantva. Az ebédet meg biztosan a Nap sütötte ma nektek! - mondom Ugye, viccelsz? - kérdezi Á. Én????