készülünk

a gyerekeket elvittük A. anyukájához,
aki szép koncertre viszi majd őket,
betlehemesre,
sőt, már haza is értek.
mi pedig
aztán hazajöttünk
(A.-nak fordítania kellett
nekem meg bögréket festeni,
mert ez lesz az ajándék sok mindenkinek,
vettem bögréket is, festéket is),
ettünk virslit mustárral,
aztán kinyitottunk egy sört,
én festettem közben,
A. pedig fordított
a sört apám hozta A.-nak
nagyon finom
két literes üvegben volt,
ezt rögtön láttuk,
9%-os,
ezt nem figyeltük,
megittuk hát.
csak később tűnt el,
hogy forog a világ.
A. még fordít,
majd holnap megnézi, mit is,
én már megfestettem mindent,
amit kevéssé biztos kézzel is lehet.
most kikapcsolom az összes telefont,
elnémítom az összes rádiót,
az orrdugulással még nem tudom, mit kezdek,
de holnap addig alszom, míg csak bírok.
ebédre meg megyünk értük.

szép

sejtelmesen szép látvány egy nagy, üvegfalú bögrében gőzölgő, épphogy áttetsző, vöröses barna roibos teába beleönteni az első kupicányi kávétejszínt

gyógynövények

borsmenta, csalán, bíbor kasvirág, hársfavirág, kamilla, csipkebogyó, gyömbér, zsurlófű, cickafark, bodza, homoktövis, kakukkfű, hagyma, árnika, fekete nadálytő, rozmaring, izlandi zuzmó, fluimucil, strepsils, aspirin komplex

Basszus

Hajnalban érdes, mély basszusra ébredtem. Egy idegen hang azt mondta, kér egy zsebkendőt, mert nem kap levegőt. Zsebkendőt sem kapott, úgyhogy a hangtulajdonos felkelt maga. Az órára nézve látta, hogy nincs már értelme visszafeküdni, úgyhogy félhangosan azt mondta, basszus.

Már sokat tisztult a hangom, most egy kissé karcos és kellemetlen baritonnál tartok. És azt mondom rajta: menjetek már fürdeni, mert aludni akarok! Igen, legkésőbb nyolckor!

Hibernáció

Általában mindenki a saját autóját használja.
Általában nem nyitogatom a csomagtartót.
Általában én vásárolok.
Általában hetente egyszer.
Általában tartok néhány szatyrot a csomagtartóban.
Általában  én találom ki, mit vegyünk.

Kivételesen egyszer A. az én autómmal ment el.
Kivételesen vásárolni ment.
Kivételesen a kocsiból való bepakolást is egyedül intézte.
Kivételesen a következő héten sem vásároltam autóval semmit.

Így esett, hogy amikor tegnap este bepakoltam a csomagtartóba a frissen vett ezt-azt, ott nem találtam egy fia szatyrot sem, viszont találtam egy nagy doboz L méretű, szabadon kapirgáló tyúkok által tojt tojást, kőkeményre fagyva.

naaaaaaaa

Durva, erőszakos, a testi és lelki egészségemet egyaránt nagy mértékben veszélyeztető aljas és gyilkos támadásként tudom csak értelmezni a tél által rám oktrojált, fokokban mérhető negatív megnyilvánulásokat.

1. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni
2. Az egocentrikus világképem nem tűnt el végleg a kisgyermekkorral, bármikor visszaeshetek, ha bántanak (ld. regresszió)

Dédikénk kedvenc szilvabefőttje

kálcium-kloriddal

a nemzet cbajától,
akciósan bár, de korántsem olcsón

nyilván azért válhatott dédikénk kedvencévé, mert igen sokoldalúan felhasználható alkotórészekkel bír: ha megmaradt befőzés után egy kevés, lehetett vele egy kicsit a házat javítgatni, betonozni, télen hamu helyett a fagyos kerti útra szórni, a szennyvízzel sem volt már annyi gond, de még amikor dédapánk feltalálta a műanyagot, abba is került egy csipetnyi. A mindenre jó por dédikéimről, Kálmánról és Klotildról kapta szép nevét, hiszen Mántild lányuk mellett második gyermekükként gondoltak rá életük végéig és szilárdan hittek töretlen sikerében.
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalcium-klorid)

ez kell (tetszőleges számú elemmel bővíthető vágylista)

reggelente az ágy még tovább mindenképp
sálam-sapkám-kesztyűm, meg a nénikés mellényem
a diáktüntetések
görög joghurt őszibaracklekvárral leöntve
barokk dallamok, hegedűversenyek
forralt bor, forró csoki mentalikőrrel, esetleg forró almatea tojásliklőrrel
infraszauna
a macska selymes, fekete szőre, égig érő dorombolása


egész estés filmekről álmodom
olvasni nincs időm, de vágyakozva nézem a könyveket, a régieket is
és szeretnék legalább egy hétig mindennap magamtól ébredni, világosban
termálvíz
aztán alvás
alvás, alvás, alvás
mozgatni magam (nem hidegben)
alvás a gyerekekkel
játék a gyerekekkel
játék másokkal
salátatálak, amiket más készít nekem

Parkban

A park sarkában plakát: élvezd orrdugulás nélkül az ősz illatát! A tábla tövében hajléktalanok, fogadni mernék, hogy nem egészen orrdugulás nélkül, és nagyon kérdéses, élvezik-e itt a parkban az ősz és a tél illatát. A bokrok közt bóklászó kutyás öregember nemcsak zsémbel, durván káromkodik: a kurva anyátokat sportolók, mi a faszt rohangáltok észvesztetten itt, maradtatok volna anyátok valagában. A kövér kutya kockás kabátban sertepertél körülötte, nem rohangál, csendben morog az is. A pocsolyák úgy fagytak be, mintha vastag, kissé gyűrött nejlont terített volna a földre egy festő, hogy amikor szórni kezdi a fehér festéket, ne legyen minden fehér. Amikor mégis minden fehér lesz, jól látszik, mennyi sötét ebet futtatnak erre, ősszel nem vettem észre, belevesztek a tarka avarba. Az utak jégvirágosak, mintha kihímezte volna végig egy bütykös ujjú néni (mint a nagymamám) fényes szürkés fonallal a matt szürke aszfaltot. Ma reggel kertészek ásták fel a bokrok alját, finom földillat volt. Hogy nekik jólesett-e túrni a fagyott földet, nem tudom, de mire én arra jártam reggel fél nyolckor, már sok illatos földkúppal elkészültek.

Internet vs. külvilág

- Gyerekek, nagyon esik a hó!
- Tényleg?
- Tényleg!
- Hol?
- Például itt nálunk is!
- Honnan tudod?
- Most láttam az interneten!

(az ablakhoz tódulunk, elhúzzuk a függönyt és arcunkat az üveghez szorítjuk)

- Nem is esik!
- Nyissuk ki jobban a szemünket, kell, hogy essen, ha az internet azt mondja!
- Nem látok semmit...
- Én sem... gyertek, megmutatom az interneten!

(a géphez tódulunk, kattintunk kettőt, és jól látjuk, hogy sűrű pelyhekben hull)

- Na, látjátok, hogy esik?
- Igen, tényleg esik! De jó! Mehetünk holnap szánkózni?
- Igen... majd keresek finom lejtős képeket...

Adventi szomorú - 2. gyertya (szürke)

Leszállnak az utasok a vonatról. A hivatalos átjáró a vonat elejénél van, de sokan a síneken járnak át, a vonat mögött, így körülbelül 500-600 métert spórolnak hazáig. Már ha sikerül. Így tesz az az utcánkbéli 30 körüli szőke nő is, aki legalább tíz centis sarkú fekete bokacsizmájában billeg, és miközben lelép a peronról a sínekre, egyik kezével telefont tart a füléhez, a másikkal élénken gesztikulál, és egyáltalán nem néz körbe. Mázlink van, mert ezúttal nem bukkan ki a vonat mögül a kanyarból az ellenvonat, így a nő életben marad, nekem meg nem kell végignéznem egy ronda vonatbalesetet. Mivel én látom, amit ő nem, mármint azt, hogy pillanatnyilag tényleg nem jön a vonat, némileg megnyugszom. A kanyarba persze én sem látok be, de én legalább azt látom, hogy a valódi átkelőnél fehéren villog a lámpa és felhúzva állnak a sorompók. A nő viccesen bukdácsol a talpfák közt a köveken, a magas sarok be-beszorul a kövek közé, aztán átér, de megbillen, ahogy fellép a másik peronra. Jó magas peron, nagyot kell lépni, a tűsaroknak nem ez a fő profilja. A nő végül is nyert, levágta azt a közel fél kilométeres utat oda-vissza, átért a túlpartra. Ahhoz viszont, hogy a mi peronunk mögött az utcára jusson, át kell még vágnia egy kis bozóttal szegélyezett ösvényen. Nem túl hosszú út, húsz méter sincs, viszont erősen ázott, latyakos, fagyott, csúszós. Az utcánkbéli nő ránéz a fekete bokacsizmára, tanácstalanul tipeg az ösvény előtt, majd szomorúan elindul végig a peronon az átjáró felé. Néhány perc, míg odaér, átmegy az úton, és közeledik ismét, immár az utcán. Most hát oda a megnyert néhány száz méter. Arra azért kíváncsi lennék, hogy mit tud az a pár csúnyácska bokacsizma, ami miatt jobban óvja azt, mint az életét.

A Mikulásról férfiasan

valaki: mit hozott nektek a Mikulás?
Á.: azért vette ezt a mami, mert gyerekkorában neki is volt ilyen...

December 6-án látunk néhány Mikulást a városban, egyikük motor húzta szánon száguld a BAH csomópontnál. Nekem tetszik, V. egyenesen ujjong.
Á. pedig: "azt nem értem, mégis, mire számítanak ezek a beöltözöttek????"

"Attól, hogy azt mondjátok, hogy a Mikulás hozta, még nincs semmi különös ebben a csokiban"

"Szívesen megkínáltalak volna titeket, de sajnos túl finom volt."

Ellenségeimnek

Írjatok ti kötelezően kitöltendő irreleváns rubrikákba pályázati beszámolót!