Még sohasem találtam telefont, de valahogy így képzelem:
van itt valami izé.... mi lehet ez? nahát! egy teljesen gazdátlan telefon! nincs körülötte senki más, csak én. Vajon kié lehet? Szegény ember! hogy keresheti! ez meg itt lapul az ülés alatt/ a fűben / a járdán (stb.) Felhívok vele valakit... talán van benne olyan cím, hogy "anya" "apa" "nagyi"... vagy felhívom azt (a kettőt-hármat), akivel utoljára beszélhetett... névjegyzék, hívás... vajon ki fogja felvenni? a szám neve "anyuka"... kicseng... nem veszi fel... nézzük a következőt... jaj, kicseng mégis, felveszem... jónapot kívánok (vagy helló!)... nem, én nem a kis Bodobács vagyok...nem, a kis Bodobács nincs is itt, de ne aggód(jon)... megtaláltam ezt a telefont itt a fűben / a járdán (stb.) ... gondoltam, megkérdezem, hogy hogyan juttathatom vissza az ismerősének... igen, a kis Bodobácsnak... tudunk esetleg találkozni? ööö.... másik város? akkor mit csináljak? esetleg adjam fel postán? Basszus, ebből nekem semmi hasznom nem származik... sőt, lehet, hogy akár egy ezresem is bánná? na, de hogy örülne neki a kis Bodobács? pláne, hogy akkor talán mégsem tolja le őt nagyon az anyukája... De hol vagyok én ebben a sztoriban? ... hát... én meg olyan elégedett lehetnék magammal, hogy ... altruista... izé... segítőkész.... jófej... vagy egyszerűen milyen faszagyerek voltam.
Szomorúan hallom, hogy végül nem került elő.
VálaszTörlésHátha!!!! Ha én találnám meg és meg tudnám nyitni, biztosan felhívnálak, azaz bárkit...- szóval, hátha, mégis, talán.
VálaszTörlésMi egyszer találtunk egy telefont, a férjem pont így tett, felhívta a névjegyzékből az utolsó hívott számot, ami anyu volt, elbeszélgettek, mondták, hogy jönnek érte, és mikor jöttek, hálaképpen hoztak egy-egy tábla csokit a gyerekeinknek.
VálaszTörlésMég ne add fel a reményt, hátha.
Nem volt szemernyi kétségem sem afelől, hogy jó fej olvasók vesznek körül :) Bárcsak ti találnátok meg Á. minden elveszett cuccát!
VálaszTörlés