eeszt.gov.hu

Csak kíváncsi vagyok, hogy szerintetek vajon hogyan kell beállítani (különösen telefonról) egy, az elmúlt évezredből származó születési évszámot úgy, hogy az ember nem egyesével tekeri vissza a hónapokat. Igen, még mindig időpontot szeretnék foglalni a harmadik oltásra. Nem, még mindig nem vagyok rá jogosult. Igen, még mindig halálosan idegesít.*

A nem covid betegségem egyelőre stagnál, még mindig nagyon fáj a torkom, meg a teljes szájnyálkahártyám belülről, még mindig van egy kis hidegrázásom, egy kis hőemelkedésem, némi köhögés, meg az undok, fájós vattafej.

* COVID oltás időpontfoglalás

A kérés teljesítése sikertelen.

Ön jelenleg nem jogosult oltás időpont foglalásra!

Új szót tanultam

Lambdaszonda. Eddig hatvanezerbe került csak ez az egy szó*. És még mindig akarnak újabbakat tanítani.

* kiderült, hogy van kimeneti és bemeneti rész is, ezek külön-külön árazódnak

Helló, hőemelkedés!

Már vártalak. Egyelőre minden szagot érzek, csak a torkom fáj rettenetesen és kitömött vattafejem van. Remélem, csak a tegnapi fagyi nyalt vissza és kihúzom még covid (vagy egyéb ronda betegség) nélkül a harmadik oltásig (meg utána is, amíg csak világ a világ).

Ma egyetemen voltam/vagyok (online, úgyhogy nem volt nehéz teásbögrét ragadnom közben) - és nagyon szeretem.

Évekig is elél a paprika, ha jól bánnak vele

- írja a fb. Az ember is - gondolom én.

Szeretnék regisztrálni a harmadik oltásra, de még nem vagyok rá jogosult. Majd hat nap múlva (legalábbis én így képzelem). Pedig szívesen regisztrálnék már ma is egy hét múlvára.

Reggeli

- hoztam tegnap ivósjoghurtot! kérsz?

- milyet?

- van gránátalmás, epres, meg.... nem tudom, ez milyen... pingvines

- olyat kérek!

Sebbel-lobbal

Azzal léptem ki kilenc előtt néhány perccel az ajtón, hogy remélem, nem kilencre kell mennem. Nevettünk. A. azt mondta drukkol, majd írjam meg. Háromnegyed tízre értem az épület elé. Úgy gondoltam, még kell, hogy legyen időm egy gyors kávéra. Vettem, megittam, öt perccel tíz előtt léptem a terembe. Hamar kiderült, hogy tényleg nem  kilencre kellett menni, hanem nyolcra. És az előadó rosszallotta, hogy nem voltam ott nyitásra. Ezt azonnal levettem a (szakmaszerte közismerten alkoholfüggő) előadó gyilkos pillantásából. Megírtam A.-nak. 

A képzés eddig leginkább ikonikus mondata: "Legyetek őszinték, mindenkivel elő szokott fordulni, hogy feszülten hazaér és tölt magának egy-két kupicával. Aki azt állítja, hogy nem, az hazudik." - nem mertem szólni, hogy én amellett, hogy időnként kések, józanul tolom az estéimet (is)

Nem először (és nyilván nem is utoljára) tapasztalom, hogy ha dolgozom, nincs időm intézni az ügyeimet - ha ügyet intézek, nincs időm dolgozni - és egyik miatt sincs időm a háztartásra. A családomra. A barátaimra. Magamra. Sportolni (az meg mi?) Enni mindig van.

Csend

kell egy kis szünet. Néhány nap. Persze, néhány nap alatt nem múlik el semmi. Az igazi dolgok sosem múlnak el. A nap ébren töltött óráiban időről időre dühösen rádöbbenek, hogy nem omlott össze a teljes világ, az emberek jönnek-mennek, nevetnek (nem akarok álszent lenni, jövök-megyek, sőt tegnap nevettem én is), a fejemben Bezzeg egy csomó mondata villog (valódiak és elképzeltek), én is visszaolvastam a levelezésünket, sőt, a blogjaiból is sokat (milyen jó, hogy vannak blogjai - a gyerekeinek talán átjön majd később, ha felnőnek és csak gyerekkori emlékeik lesznek róla, hogy milyen is volt ő, a felnőtt), és időnként elsírom magam, hogy ez hogy történhetett. Eszembe jut a szituknál, hogy erre mit mondana, hogy reagálna (én sem találkoztam vele személyesen túl sokszor, de különösen az utóbbi időben - mármint a kórház előtti időkben - elég sokat beszélgettünk cseten vagy telefonon) - szóval, írok majd - csupa súlytalan meg vicces semmiség, vagy legalábbis remélem, azok lesznek többségben. Amiken (úgy képzelem) nevetne ő is. Fecsegek a csend helyett - de nyilván értitek.