A torkomról

ma csak szomorúan tudok szólni - úgy látszik, mégsem kellett volna a huzatos sbo folyosón hosszasan alulöltözötten és sál nélkül ücsörögni, de a sálamat anyukámnak adtam, mert neki elfelejtettem vinni, és az esőkabátomat sem vettem fel, mert beltéren kevésbé szívesen viselem, mert túl rigid az anyaga (de jól megvéd az eső ellen és a színét is szeretem). Már benyakaltam egy liter forró (majd kihűlő) mézes teát, egy bögre fehéret kamillát és egy bögre vöröset gránátalmásat. Valamint több órán át főztem, de még most sem puha a sárgaborsó leves vagy főzelék (majd holnap dől el) - a túrógombóc viszont nagyon jól sikerült - ahhoz viszont nincs tejföl. Nyilván már aludnom kéne - de akkor mikor írjak blogot? Remélem, nem leszek beteg, fel kéne tankolnom D vitaminból, tudom, hogy van is itthon, de nem találom.