luxybaby

Már a poszt előtt szeretnék elnézést kérni minden jóérzésű és épeszű olvasótól. De komolyan. Mutatom a képet:

Bor kinézetű gyógynövényital kutyák és/vagy macskák részére. Elég elmebeteg, ugye? És én vettem egyet. Rozét. Mert annyira szeretem a macskát hülye vagyok, hogy nekem  semmi sem drága már úgyis mindegy. Ott volt a fa alatt. A. nem engedte becsomagolni, mert a macska úgysem tudná kibontani. Ő az okosabb, engedtem. (vagy akkor ő a szamár és én vagyok az okosabb?) Mindenesetre a macskáknak is több eszük van, mint nekem. Köszönték nem itták meg. V. azt mondta, szerinte okosabb lett volna, ha veszek az árából a macskának fél kiló marhahúst. Vagy a szegényeknek tüzelőt. Vagy bármi mást. Szerintem is okosabb lettem volna. Elvakított a karácsony intenzív, aranyló csilingelése (sic). Az új évre majd kevesebb pénzt több észt kívánok magamnak. Ezt a négy napot pedig, ami ebből a butaévből hátra van, megpróbálom a négy fal között tölteni a bölcs "ne árts!" jegyében.

P.S.: de legalább a bejglik nem repedtek szét, egyik sem! Igaz - mint utólag mindig felismerem - olyan nagyon nálunk senki sem szereti a bejglit. Elfogy - de nagy rajongás nincs mellé. Egyszer talán a nagy lazulás mellé eljutok oda is, hogy inkább csinálok meggyes kiflit vagy csokis fatörzset (rengeteg édes csokikrémmel!), vagy egyenesen pohárkrémeket, mindenféle tészta nélkül, mint bejglit. (idén egy tiramisut végül összedobtam gyorsan - de azt is meg lehet jobban is csinálni)