A kultúra vajon mi?

Szerencsések vagyunk, mert nemcsak munkahelyünk van, hanem még fizetést is rendszeresen kapunk (mondjuk, évek óta ugyanannyit, de legalább kapjuk), sőt, A. még ilyen-olyan béren kívüli juttatások közt is válogathat. Januárban kapnak egy listát, hogy miből lehet választani, az is megvan, adott évben ki mennyiből gazdálkodhat, aztán ők leadják az igényüket és ennek megfelelően kapnak a kártyájukra alamizsnát.

Mi is alaposan megnéztük a listát még januárban, és azt választottuk a kínálatból, amiről a leginkább valószínűnek látszott, hogy magunktól is költenénk erre pénzt. Mivel külön sörutalványt nem adnak, választottunk például iskolakezdésit (mert az ugye kiderült már régebben, hogy tankönyvet nem adnak rá, meg szakkört sem lehet fizetni belőle), meg választottunk kultúrautalványt is (vagy minek hívják). Mert szeretjük magunkat abban a hitben ringatni, hogy kultúrára, na, arra aztán költünk. Egész konkrétan kétféle terméket gondoltunk viszonylag gyakran finanszírozni belőle, elsősorban és nagy számban könyveket és néha egy-egy mozit négyesben.

Nos, megkapta A. a kártyát, nekiállt nézelődni, mert jó néhány könyvet kinéztünk már magunknak, kiszámoltuk a legolcsóbb konstrukciót is - neten megrendeljük, elmegyünk személyesen átvenni, és sej, annyi könyvet vehetünk, hogy csak győzzük olvasni. De vajon mit látott A., amikor könyvrendelésre adta volna a fejét? Hogy a kultúrautalvány könyvvásárlásra nem fordítható. Fúj, még hogy könyvek! Azokba túl sok minden belefér alig ellenőrizhető módon! Még mit nem! És mozilátogatásra sem jók a jegyek. Viszont lehetne belőle sporteseményeket látogatni. Amit ritkán szoktunk (mondjuk Á. szülinapján egyszer). És nem terveztük a továbbiakban sem. Nem vagyunk elég kulturáltak, no. Persze, mehetnénk még színházba is, ami jó - de oda eddig sem pénz híján jutottunk el ritkán, hanem mert elég nehéz megszervezni a gyerekfelügyeletet. A gyerekdarabokra pedig ezidáig a nagyszülők szokták ajándékképp elvinni őket. Hát, ezt letiltjuk! A nagyszülők inkább vegyenek ajándékba kenyeret, tejet, krumplit, mi meg majd a stadionok környékén szívjuk magunkba a kultúra legjavát. Vajon petárdát, mint kultúrkelléket, adnak-e utalványra?