semmi, semmi, semmi

Nem történt semmi. Tegnap este feltaláltam a töpörtyűfrissítést (sajnos szeretem a töpörtyűt, de sajnos kevés helyen lehet jót kapni, ezért ráfanyalodok néha a boltira - mármint eleve évente maximum kétszer-háromszor veszek, de már nagyon rég jártam a hentesnél, ahol szoktam, ezért amikor megláttam a lidlben, hogy van natúr, adalékanyagmentes töpörtyű, akkor beraktam a kosaramba, de amint itthon felbontottam, túl ridegnek tűnt - ezért aztán beborítottam egy serpenyőbe és egy kis só társaságában kevergetés mellett felforrósítottam - nagyon finom lett, majdnem, mint a friss - az átható zsírszalonnaszag nélkül).

A mai napot a rendrakásnak akartam szentelni - de ezek a szentelések nekem nemigen mennek, alig lett rendebb, de hulla fáradt vagyok - így telnek a hétvégék, ismerem ezt a hétvégi érzést, amikor alig várom, hogy jöjjön a hétfő, a kedd, a szerda és legyen végre újra hétvége, hátha azt majd jól csinálom (és aztán újra nem)

Ebédre csilis babot főztem, valószínűleg teljesen önkényes anyagokból és módon: sertéshúsból, kukorica nélkül - cserébe háromféle babbal (fekete, fehér, vörös), meg némi sárgarépakockával. Nagyon finom lett, nem is tudom, miért nem csinálom gyakrabban. Sosem jut az eszembe. Desszertként sült alma volt, arra rákaptunk mostanában - semmi extra, felezett alma, magház kivájva, egy kanál baracklekvár, sütőbe tenni, 200 fok, 20 perc (kb) - isteni csemege. A rendrakánál minden jobb, ez pláne.

A hatalmas paplanom igen finom, könnyű és puha - de azért az alá is jobban fel kell majd öltözni ahhoz, hogy teljesen komfortos legyen, egy szál hálóing nem elég - inkább pizsama zoknival és nagykabáttal. Rettentő fázós vagyok. Többet kéne mozogni. Lusta is vagyok. De legalább olvasni lenne időm!

Aztán hirtelen este lett és a százelemű listáról legfeljebb két-három elem abszolválódott, úgy-ahogy. Példának okáért nincs új a nap alatt hely az ablak alatt a létrának, ezért nem került vissza a leszakadt függöny a karnisra, ezért nem gyalogoltam a gyaloglógépen, mert nem akarom, hogy a fél utca az elkínzott arcomat nézze három perc sétát követően, holott mindennap harminc perc a minimum, amennyit menni kell, a határtalnság a csillagos ég. Nálunk amúgy nem esett a hó - sem semmi (semmi, semmi)