2022. február 28., hétfő

az agyadig szalad az öklöm,

úgy pofán baszlak, ha nem ismered el magadtól, hogy jó szándékkal jöttem, nincs bennem agresszió*



* amúgy ebben nőttem fel, nem tudom, mit csodálkozom, alig volt nap, hogy ne kaptam volna pofonokat, és ha netán elkönnyesedett volna a szemem, újabb pofonokat kaptam, hogy legyen miért bőgnöm - végül is mindig én vívtam ki magamnak, én nyitottam ki a pofonosládát, én provokáltam, én nem viselkedtem megfelelően, behúztam a nyakam vagy dacosan néztem, dünnyögtem az orrom alatt vagy motyogtam, feleseltem vagy nem válaszoltam, nem szégyelltem elég jól magam, mindig én voltam az, aki minden erejével kiharcolta a napi adag nyaklevest magának, csak magamnak köszönhettem, ha a fal adta a másikat

3 megjegyzés:

  1. Nekem egyszeruen nem fer a fejembe, hogy hogy tortenhet ez meg Europaban, a vilag (altalunk) civilizaltnak gondolt reszen. Hogy itt van ez a zsebdiktator, aki a nemzetkozi megallapodasokat felrugva elismeri az o tamogatasaval letrejott szakadar teruleteket, aztan gyorsan bevonul oket megvedeni. Mi jarhat annak a fejeben, aki a sajat kepzelt haboruja megvivasara 65 km-nyi hadoszlopot kuld Kijevbe, hogy korbezarja es megsemmisitse a varost, embereletet nem kimelve, "mert csak"?
    Amit a gyerekkorodrol irsz, mindig osszeszorult szivvel es gyomorral olvasom ;( Nekem ebben nem volt reszem, de jo par baratomnak, ismerosomnek igen. Oriasi tisztelet nektek, hogy mindezek ellenere idos korukban torodtok a szuleitekkel (azzal a szulovel), gondoskodtok roluk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ironia volt, sajnalom, hogy felreerthetoen fogalmaztam! (szárnyati)

      Törlés