Az agyvelőmet aprítom a tejbe

 - mit tehetnék mást? Valamit csak bele kell aprítani. Szuper munkahelyem van ugyan, de többek szemében nem menő munkahely. A csempe és a radiátor olyanok, amilyenek. A legdurvább részleteket meg sem mutattam! Majdnem olyanok, mintha egy magyar kórházban dolgoznék. A munka, amit végzünk hasznos és érdekes egyszerre, vagyis szerintem nagyon menő - de tényleg nem keressük csilivili escortlánnyá magunkat.

Ma pedig megannyi átdolgozott hónap után beszédültem egy bevásárlóközpontba, hogy átvegyem V. álmainak táskáját, amit csak a boltba lehetett berendelni.* És ha már bemerészkedtem (a szuttyos kis opelemmel) a mélygarázsba, úgy voltam vele, hogy kihasználom a két órányi, csóróknak fenntartott ingyenes parkolást és jobban is körülnézek mint kellene. A baromi dobozzal a hónom alatt tehát betrappoltam az első boltba, ahonnan még úgy gondoltam, hogy szintidőn belül visszatalálok a bugattik közt árválkodó szégyenletes kis csotrogányomhoz. Gondoltam, veszek Á.-nak nadrágot meg garbókat karácsonyra. Találtam is néhány egész pofás darabot. Már majdnem a dobozom tetejére hajítottam őket, amikor eszembe jutott, hogy osszak-szorozzak, szóval, megnéztem az árcédulákat. Mutatom:

Mondhatnám, hogy a ruhák csúnyák vagy silányak voltak közelebbről nézve, de nem. Szépek voltak. Azt is mondhatnám, hogy nem volt nálam elég pénz, de végül is dönthettem volna úgy, hogy megveszem (bár A. biztosan azonnal lázat mért volna nálam). De bakker, nem vagyok hajlandó ennyi pénzért ruhákat vásárolni. A smucig szó nem tetszik, inkább azt mondom, hogy racionális vagyok a költéseimben (bár, ha A. olvasná, kikerekedne a szeme és megkérdezné, hogy ezt most igazán komolyan** gondolom-e) Úgyhogy kiódalogtam a boltból, és a parkolós szabadjegyem biztosította időt ki sem merítettem teljesen, hanem a felszínre verekedtem magam és hazajöttem (erre a nem különösebben menő, bár annál kellemesebb környékre, ahol lakunk)

Közben persze láttam, hogy Évi Kata tovább trollkodik és azt gondoltam, hogy legyen neki (is) jó napja. Úgyhogy mindenkit, aki szeretné, megajándékozok a következő jól hangzó mondatokkal, lehet válogatni is, de aki akarja, viheti az összeset is, zsolozsmázzátok majd a fa alatt és jó lesz:

A te munkahelyed sokkal menőbb, mint az enyém.

Neked fényesebb a nappalod és sötétebb az éjszakád.

A te csempéid és radiátoraid sokkal szebbek, mint az enyémek. (bónusz: a munkahelyen és otthon is)

Jobban tudod leírni, hogy radiátor, mint én. Én sokszor gladiátornak írom, ez már-már ciki.

A te ebéded finomabb és nem is dobozban van. (amúgy ez pont egy elég finom kínai volt)

Te simán megveszel bármit, amit én nem. Simán! Mondom. Én meg? Semmit.

Jobb a kocsid, mint az enyém. (bár trükkösen legyorsultam egy porschét, de abban más ült, nem te)

A körmeid is hosszabbak és vörösebbek. (néha az enyémek is pirosak, amikor kiszárad és vérzik)

Sokkal menőbb vagy nálam. Sokkal. Ez nem lehet kérdés.

Sokkal jövőbb is vagy nálam.

És egy kis gondolkodás után tehetsz plusz felkiáltójeleket is mindenhová, úgy hatásosabb minden mondat. Egy mondat után többet is. Így: Sokkal!!!!!!!!!!!!!!!!! Ugye? Jobb így?

* Interneten. Csórók vagyunk, de netünk azért van.

** A.-nak van némi humora, de a vicceim többségét nem érti