Tájseb csata után

Ne akarjátok tudni... én sem akarom. Mindent, de mindent belep az a finom, fehér por, ami a falfúrások következménye. Én el akartam pakolni és/vagy le akartam nejlonozni a dolgokat. A. szerint felesleges, alig lesz valami. A munkások szerint még annyi sem. Dobhatok ki mindent, amit nyitva talált az akció. Oké, én vagyok a hülye, gondolhattam volna. Nem kellett volna hagyni, hogy lebeszéljenek. Jó Kár volt hinni, hogy megúszom. És a (már korántsem) fehér falakon fekete kéznyomok. A házban mindenütt poros lábnyomok. Ha valaki szembe jön, annak benyomok. A konyhában lévő minden tárgyat egyenklént kell lemosni. Jó alkalom arra, hogy megszabaduljak néhány felesleges szartól. Például a nyitva hagyott porcukortól. Ja, nem. Dobhatom ki a (konyharuhába tekert!) kenyereket. Holnap ideje lesz függönyt mosni is. Omg, rettenet. A ruhám (fekete póló), amiben lementem, már halványszürke a portól. A többiek is dolgoznak, A. nagyon, Á. mérsékelten, V. a saját szobájában (khm... szóval ő meglógott). Én is csak szusszanni rogytam le a gép elé. Beszívok jó mélyre egy adag finom, covidszemcsékkel dúsított port, aztán kilehelem a lelkemet. Odalent maszkban vagyok, vissza is veszem rögvest. És fertőtleníteni is kell. Nem tudom, mi mindent mancsoltak össze a munkások, de valószínűleg mindent is. Brutális este elé nézünk.

Ja, az új cirkó és tartálya kétszer akkora, mint a régi - ez ugye duplaannyi helyet is foglal, ergo nem fog mellé férni a sok takarítószer, mint eddig (partvisok, porszívó, etc.) És a függőleges kémény mellett fel kellett egy vízszintes csövet is applikálni, mert ez a kondenzációs cucc csak vízszintesen tud levegőt venni. Vagyis van egy baromi ronda, vastag, szürke cső, keresztül a konyhán. Egy jó álmennyezetes pillanatok alatt megcsinálja - mondták.Alig várom a szombati munkásokat, akik a kertet fogják szétbarmolni a napelemek miatt. Ha azt mondom, alig, higgyétk el. Alig. Alig sem. A hétfői kőművesről nem is beszélve.