Egyre meggy

Belehúztam - háromnegyed láda van már csak hátra, és nem is akarom már mindet eltenni, mert legalább egy nagy fazék meggylevest és meggyes piskótát is szeretnék csinálni enni. A friss meggyből is ettem azért, meg Á. is, A. is. V. tovább sztrájkol. A vége felé már nem számoltam, hány üveg telik meg, csak száraztam, mostam, raktam. A. beszállt a szenvedésbe, mosott üveget, keresett üvegtetőt, kiszedte a sütőből a sült meggyet befőtteket és eltette párnák és takarók közé dunsztolódni.

Megvan a módja, hogy gyorsabb legyek, mint a kezdetekkor voltam. Szinte automatizált. Erre minden évben újra és újra rá kell jönni. Jobb kézre a meggyes láda - koszos, ragad - ölbe egy kisebb lábas a száraknak és a romlott meggynek (nagyon kevés volt eddig), és a  kissé terpesztett láb közé egy hokedlira (én a szemetesvödörre) tett nagy fémszűrőbe kell dobálni a még koszos, de már leszárazott meggyet. Egy szűrőnyi körülbelül negyed láda, azaz két és fél kiló. A ládába, jobbra nem szabad belenézni. Tilos! Gorgó-szeme van, aki belenéz, lebénul. Jobbal kinyúlni oldalra, belemarkolni (de aki sokat markol, keveset fog) - öt-hat szemnél ne legyen több. Jobbal fogni a ragacsos meggyet, ballal leszedni a szárakat. Ami rohadt vagy penészes, azonnal kidobni - ami csak repedt, de vörös, egészséges a húsa, az mehet a mosóba. Negyed ládánként szabad felállni, a mosogatónál átmosni a meggyet. Itt név szerint kell ismerni mindet. Szemmel meglátni, kézzel is megérezni a hibát. Hibás szem nem kerülhet a befőttbe, mert magával rántja a mélybe a többit is. Meg az én egész napos áldozatos munkámat. Don Quijote vagyok, egy elhivatott őrült. Teszem el a meggyet. Hogy ne unatkozzam, van már fahéjas, rozmaringos és gyömbéres befőtt is. Ha jön a világvége, változatos meggybefőttekkel tudok fizetni a lelki üdvömért.

Azt gondolom, soha többé befőzés. De már azon jár az eszem, honnan szerzek még üveget (és tetőt!) majd a sárgabarackhoz (hisztikisasszony kívánsága), az őszibarackhoz (én szeretem nagyon) vagy a lecsóhoz - a mindenkor itthon lévő fiúk megmentője, ha nincs ebéd. És idén zakuszkát is tervezek. A hülyeség nem válogat, kortól, nemtől és szellemi állapottól függően támad és győz. 

A vizsgákat elnapolom - most jön a neheze a meggynek. Elfogytak a nagy üvegek. Úgy vélem, kénytelen leszek magozni is valamennyit. Majd holnap kipihenem a táborban. Majd írok erről is. Kissé megsokasodtak az elmaradásaim - viszont ezzel párhuzamosan jó ideje csökken az olvasottságom, így magamon kívül (magamon kívül!) mást nem frusztrálok ezzel. Pedig már egészen megszoktalak titeket.