ugyanez

a 30 kiló meggy igencsak inspirál arra is, hogy néha kiszökjek írni...

mert üvegmosás közben (igen, még csak itt tartok, mert takarítani is kellett előtte) például eszembe jut V.* osztályfőnöke**, akivel váltottam néhány levelet az elmúlt napban - mert úgy érzékelte, hogy az lehet a baja V.-nek, hogy itthon nem kap elég önállóságot. Mondja ezt egy olyan nő, akinek a kamaszkori lázadásának a csúcsa valahol ott lehetett, hogy egyszer 17 évesen a szülei nélkül ment templomba. Ha nagyon durván tetézni akarom: egy másikba, mint ahová közösen jártak.

* V. még mindig a lányom... beújított egy tökéletesen vállalhatatlan pasit... tegnap megígérte, hogy segít meggyet eltenni... mára megsértődött azon, hogy azt kértük, hogy főzzön nekünk is virslit reggelire... erre csapkodva hisztizni kezdett, hogy nem a szolgánk és anélkül, hogy két szalmaszálat keresztbe tett volna, felrohant a szobájába - gondolom, most azon kesereg telefonon vagy neten a vállalhatatlan pasinak (továbbiakban VP - de remélem, nem sokáig kell róla írnom), hogy az ő szülei is mennyire gázak (mert VP szülei isznak, verekszenek, stb - állítólag... de lehet, hogy mára már mi is...)

** az osztályfőnök nem ezzel akaszt ki leginkább (bár ennek a levélváltásnak volt köszönhető, hogy ránéztem a fb adatlapjára), hanem az, hogy két kedvenc fóruma  közül az egyik ez,  a másik pedig ez - az utóbbin épp Ferenc pápa eretnekké szentelésén nyilvánításán fáradozó cikk volt legfelül, amikor megnyitottam - lejjebb pörgetve pedig a szarszájú bayer által írt vezércikket olvashatjuk - ennél lejjebb nem pörgettem magam a szennybe.