Az ellendrukker

Szerveztünk egy konferenciát, most van épp. Dóri és én szerveztük, az ötlettől a megvalósulásig, az elejétől a végéig, a fülétől a farkáig, A-tól Z-ig, tetőtől talpig, az alfától az ómegáig, szőröstül, bőröstül, témástul, előadóstul, helyszínestül, kiadványostul, időpontostul, kajástul. Remélem, elég érzékletesen leírtam azt, hogy, mindenestül. Ketten. De a jófejség jegyében meghívtuk F.-et és még egy kollégát (P.), hogy vegyenek részt. Szakmai konferenciáról van szó, és mi úgy véltük, érdekli őket is. Mert minket érdekel. Nyilván kissé elfogult vagyok magunkkal, de kurva jó lett - a program, a helyszín, az előadók, a kaja - tényleg jók. Értékelőlapokat ugyan csak holnap fogunk kapni, de a szóbeli visszajelzések a résztvevőktől nagyon pozitívak. Nagyon. Pozitívak.

Két faszkalap ember van csak ellenünk: F. teljesen egyértelműen - és a befolyása alatt álló P. némileg. F. olyan fejjel ülte végig az első napot, mintha konkrétan kínozta volna valaki (nem), folyamatosan húzta a száját, ingatta a fejét, többször ingerülten felpattant majd leült, vörös és végtelenül bunkó pofával jött-ment egész nap. Már önmagában ez is nagyon zavaró, de nem érte be ennyivel.

Egyrészt a szünetekbe odasündörgött minden régebbi ismerősének és elmondta, hogy teli voltak tárgyi tévedésekkel az előadások (nem voltak teli, persze az ő véleményéhez képest eltérő vélemény volt, de hát ezt én természetesnek tartom) - illetve az egyik résztvevőnek azt mondta a fülünk hallatára (de nem előttünk, nem velünk egyeztetve, sőt, kifejezetten egy korábban létrejött megegyezésünk ellenében), hogy a cégünk vendége a konferencián, fogadja csak el ajándékba.

Az, hogy azonnal felrobbanok, az nagyon-nagyon enyhe kép ahhoz képest, hogy mit érzek. Mondjuk azt, hogy legszívesebben fejbe rúgnám egy vasalt bakanccsal (nyugalom, nincs vasalt bakancsom és egyáltalán nem tudok olyan magasra felrúgni) - mert hiába rokonszenves amúgy a résztvevő (mert tényleg az), az ingyen hely elvi kérdés (megtehetnénk, hogy osztunk ingyen résztvevői helyeket a szegényebb partnerek számára - de ő a leggazdagabb cégek egyikétől jön. És nem kért kedvezményt, sőt, el sem akarta fogadni, F. úgy tukmálta rá. A fülünk hallatára - de nem szándékosan jöttek épp a fülünk mellé). És az, hogy a néhány héttel ezelőtti megbeszélésünk ellenére tette, sunyin, aljasul - hát, arra nem találok szavakat. Egyáltalán nem. Hányni tudnék a főnökömtőlre, sugárban.