2016-os trend és trendetlenség

Arra kényszerültem ma, hogy utazgassak. Csak az orvosig meg haza - ez normál esetben 90-120 percből megvan oda-vissza, ma közel öt óra volt úgy, hogy a dokinál nem kellett egy percet sem várnom, mert tudták, hogy megyek és ők vártak rám (még csokit is kaptam). Mindez (nem a csoki, hanem az utazás hossza) annak volt köszönhető, hogy váratlanul január negyedikén leesett 3-5 cm hó. És ilyen hülye hó esik idén, hogy nem olvad el vagy lényegül át nyári szivárvánnyá azonmód, hanem ottmarad az úton akadálynak. 3-5 centiről beszélünk, nem 30-50-ről. Szóval, nem járt a vonat, csak 40-70 perces késésekkel - én egy középutassal mentem, 56 percet vártam rá iszonyúan dagadt dilis bohócnak öltözve - amely öltözék mindenképp megérte, mert csak akkor kezdtem fázni, amire megérkezett a vonat. Hazafelé busszal próbálkoztam - sem oda, sem visszafelé nem láttam egyetlen főutat sem (a nagykörútat is beleértve), ahonnan el lett volna takarítva a hó (sem a járdáról, sem az úttestről), nem láttam egyetlen takarított busz- vagy villamosmegállót sem - és a házak előtt is ott volt a hó vagy a csúszós, vastag latyak - gyalogosforgalomtól függően). És a busz is órákig jött (amúgy szinte üres utakon). Szóval, nem divat ma már a hótakarítás, ez jött le nekem... vagy az, hogy a hólapátolásra alkalmas emberek már mind elhagyták az országot, az utolsó pedig stílusosan egy hóbucka alá rejtette a hólapátját - majd eloltotta az itt maradó emberek fejében a fényt.