készülődések

Én azt mondtam, ha idén sem lesz meg a konyha (ami nyolc éve nincs befejezve), idén nem sütök-főzök semmit - persze fogok, addig-addig csavarodtunk rá A.-val az ikea honlapjára, míg be nem láttam, hogy ez tényleg nem rajta múlik, ha nem lesz meg karácsonyra (nagyon ostoba az ikea honlap, különösen a konyhatervező rész) - de kinéztem egy asztalost (sajnos fázom az asztalosoktól), aki majd felméri és beépíti az irreguláris alakzatokat minálunk.

Így most (de tényleg idén utoljára!) egy hokedlin fogom megsütni a bejgliket és a lépcsőn ülve esszük meg a vacsorát (mert a fa épp ott lesz, ahol amúgy az étkezőasztal van - sajnos én ragaszkodom a plafonig érő fához) - és hát így a vendégséget is több turnusban tartjuk majd meg - és remélem, jövőre pont jó lesz minden és együtt mindenki még sokáig (ámen)

és Á. a korábbi szokásaitól teljesen eltérően és teljesen váratlanul nem azt mondta, hogy semmit nem kér karácsonyra, mert úgyis minek - hanem íróasztalt és hozzá való széket kért. Jogos, mert a régi széket és asztalt első osztály előtti nyáron kapta, azóta meg nőtt vagy hatvan centit. Találtam is rögtön egyet (fenyőfából van, ami szerintem szebb, mint a bútorlap, és igen, használt, mert így meg is tudjuk venni - tudom, ez sokaknál lehetetlen, hogy használt holmit adnbi karácsonyra - mi könyvből is többnyire antikvár könyveket kaptunk - és szerintem elég szép és épp megfelelő lesz az asztal) - el is hoztuk ma A.-val - és most két hétig dugdoshatunk itthon egy íróasztalt - jaj

és én meg szeretnék egy szupergyors városi rollert kapni a jézuskától, meg is mondtam írtam neki - csak túl speciálisak az igényeim (összecsukva ne legyen sokkal nagyobb és nehezebb, mint egy esernyő, legjobb lenne zsebre tenni - de ha száguldozni akarok vele, akkor nagy legyen és erős, mint apukám egy elefánt) - én sajnos mindig ezer dolgot szeretnék, nem lehetne, hogy legalább a felét A. akarja?

a gyerekek ajándékai nagyjából megvannak már (elméletben, meg a nagy dolgok) - de senki másé, A.-nak még nagyon halványkósza ötleteim vannak csak (neki olyan nehéz bármit, tavaly a nirvánába való útnak örült (mármint nem utaztunk oda, hanem egy könyvet kapott róla) - de idén? még semmibb semmit?)

tesók, unokatesók (mármint a tesóink gyerekei, a mi saját unokatesóinknak mostanában már hébe-hóba se szoktunk bármit is)

és még sütni is kell - én szeretek sütni és többnyire a bejgli az egyik ajándék a tesóknak (mákos, diós és aszalt szilvás - saját találmány, finom) - de olyan fáradt vagyok folyton, hogy az nem normális (én nem vagyok normális)

nagyon szeretnék moziba járni (nem menni, járni!), rajzolni, kézművelni, gyöngyöket fűzni, varrni is (sajnos egyre kevésbé tudok, nem egyre jobban) - és tulajdonképpen olyan szívesen lennék fitt és fiatal is (remélem, olvassa a jézuska és visszavesz a ráncaimból és az arra érdemesebbek és a ráncokban szegények közt szétosztja)

már legalább két hete szeretnék valami szép koszorút vagy egyéb díszt is csinálni - na, majd a két ünnep közt utólag