Hogy valami jó is legyen benne, elültettem három kiló fűmagot. Elég rég vettem már, hogy majd egyszer, ha úgy adódik... de sosem adódott úgy, a fűmag meg csak hányódott.
Ebédre előételként fokhagymás, petrezselymes kék kagylót csináltam fehérboros mártásban, nem túl friss kenyérrel ettük, mert én szombat reggel be nem gyűrődök semmiféle boltba. Nagyon-nagyon finom lett - pedig nem is tudom, hogy kell ilyet készíteni (biztosan nem így) - én amúgy is imádom a tengeri izéket és mindenféle halat, de ez mindenkinek nagyon ízlett.
A második fogás - ettől teljesen függetlenül - tepsiben együtt sütött hús és krumpli, hagymával, fokhagymával, batátával, paprikával, mediterrán fűszerezéssel - én ilyet nem is kértem. De egy kis olívaolajjal meglocsolt, szintén tepsiben paradicsommal, fokhagymával sütött cukkinit én is ettem. Már csak ilyen gyors kajákra van türelmem mostanában, unom kitalálni, mindig rohanva megvenni, fél napokat a konyhában dolgozni - és újra, meg újra, meg újra... ezért is vártam úgy a wellnessezést, hogy három napig ne kelljen semmit főzni.
Örülök, hogy nem mentünk el, Á. mára ugatva köhög, mint a vadszamár - mondjuk ebbe nyilván belejátszhat annak a két nagy doboz fagyinak a titokban történő (??? de mégis, mit gondolt, hogy majd nem vesszük észre, hogy teli doboz fagyik helyett üres fagyisdobozok hömbörögnek a mélyhűtőben?) elfogyasztása is, amit úgy vettem és tettem el a kinti mélyhűtőbe, hogy nem reklámoztam különösebben (érdekes, hogy a szeme előtt lévő fregolin az elrakandó ruháit nem ismeri fel). Addig zsörtölődtem, míg kisütött a nap, most süt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése