A kedves invitálásnak nehéz ellenállni

Ketten utazunk a trolin, a kockásinges meg én. A kockásinges hamburgert eszik, én szagolom. A kockásinges telefonál, én hallgatom:

kockásinges: szia! tudod, lesz idén is az a céges balhé.. jaja, igen, az a marhaság... tudod, főzni kell megint... igen, az a bográcsos... persze, nekem is ciki... gyere már el te is... hát legalább valaki jöjjön már... ott égjek egyedül? nem, nem lesz semmi más program.. tudom, unalmas, most mit csináljak?... igen, értem, hogy nincs időtök ilyesmire... de akit eddig hívtam, mindenki nemet mondott... hát ne basszál már ki még te is velem, hát te vagy már legalább a hatodik, akinek szólok... egyszer egy évben azért ki lehet bírni... átküldöm a programot mélben... persze, tudom, hogy felesleges... ja, persze, messze is van... én csak azért szólok, hogy gyertek már ti is ki... hát, főzhetnél velem... vagy hát akkor majd főzöm én... hát, akkor csak heversz, meg dumálunk... sör lesz... nem, nem lesz ott senki érdekes, de hát ne csináld már velem, hogy még te sem jössz... most akkor én unatkozzak ott egyedül?... hát többet én se megyek erre a szarra, kapjátok be!... miért én szívjak mindig egyedül? rád sem lehet számítani! na, csá!

kockásinges: szia! ne kezdd már azzal te is, hogy nem jössz arra a szarra, azért hívlak, hogy valaki jöjjön már, én nem hiszem el, hogy senkiben nincs annyi, hogy kivegye a részét a közösségből is, legalább a nyolcadik vagy, akit hívlak, ne szívass már te is ezzel, hogy nem érsz rá, miért, bazmeg, a családot máskor nem látod? hát hozzad őket is, bazmeg, a gyerekek majd együtt elkóricálnak valamerre, legalább gyarapítják ők is a tömeget, nem hiszem el, hogy nem tud senki részt venni ezen a marhaságon, miért nekem kell mindenkinek könyörögni, hogy gyertek már ti is erre nyavalyára, jóvan bazmeg, így kérjetek majd ti is tőlem valamit, hogy mindig egyedül kell elvinnem a balhét, mit gondoltok ti? hogy én majd jól elfőzögetek ott magamban? mi vagyok én, bazmeg, hogy helyettetek csináljak már mindent? csá!