Én a múlt hetet megelőzően még nem ettem burgonya gratint, nem is hallottam róla. Na, nagy konyhaművész az ilyen - gondolhatjátok - de hát nem véletlenül nem vezetek gasztroblogot, még ha időnként kedvem támad is megosztani veletek az ebédünket vagy a vacsoránkat.
Most is ez következik - az esküvőn ugyanis olyan ételeket ettünk, hogy a fülünk kettéállt, és a szánk mosolyra húzódott - és úgy gondoltam, némelyiket bizony itthon is elkészítem majd. Az egyik a vargányás polenta (azt majd máskor), a másik a burgonya gratin.
Egy ideig az internetről nézegettem recepteket, de csak korlátozottan tetszettek, így a magam feje után mentem: a vékonyra karikázott nyers krumplit vajjal kikent tepsibe szórtam, megsóztam, tettem rá fokhagyma-granulátumot, színes borsőrleményt, sót, nyakon öntöttem tejszínnel és tejjel is és alufólia alatt megsütöttem. A tetejére némi parmezánt szórtam végül.
Hozzá csirkemellbe göngyölt aszalt szilvát sütöttem, a tetején birsalmaszeletekkel - ilyet, vagy ehhez hasonlót szoktam máskor is: vékonyra szeletelt hámozott csirkemellet megsóztam, aszalt szilvát helyeztem rá, begöngyöltem - egy tepsibe rakosgattam őket egymás mellé, kissé megsóztam kívülről is őket, aztán beborítottam birsalmaszeletekkel. Alufólia alatt pároltam, majd a fóliát levéve pirosra sütöttem.
Nagyon elegáns ételek, kevés munkával járnak, csak addig kell velük foglalkozni, míg a sütőbe kerülnek - és azt követően még egy hangyányit.
Holnap is ez lesz az ebéd (remélem, marad) és körtés-karamellás mousse lesz hozzá, V. kívánságára. Egyébként ma kirándultunk egy kicsit, aztán én külön gyalogoltam egy nagyot. Szép nap volt, bármikor elfogadok ismétlést belőle!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése