"szerintem eltört a lábujjam.... focizás közben valaki rásarkalt"
"nem tudom, eltört-e, de lila az egész körmöm és az ujjam"
"kicsit lehorzsoltam... eléggé fáj, ne aggódj, nem ömlik belőle a vér, inkább csak kilátszik a hús"
"inkább a rövidebb túrát fogom választani, mert eléggé fáj a sarkam... hát, nem nagyon tudok ráállni.... nem, azért ne izgulj, máskor is szokott így fájni... nem, nem estem el, csak akkor fáj, ha ráállok"
"és ma kirándulás közben nagy vihar volt és majdnem belénk csapott egy villám.... úgy 30 méterre... igen, kigyulladt a fa, de aztán elaludt... már nem sokat kellett menni hazafelé, csak néhány kilométert... elég hangosan dörgött az ég... és szétázott minden ruhánk"
"ja, és azt hiszem, eltört a hüvelykujjam... egy tanár focizás közben belerúgott, mert én voltam a kapus.... végül is nem lehet nagy baj, mert a bal kezemen... csak lila és a kétszeresére dagadt...nem mutattam meg senkinek... jó, borogatom..."
jaj :( ez viccesen hangzik, de gonolom meghalsz az aggodalomtól :( hús, égő fa, atyavilág...
VálaszTörlésJó gyerek! :) Olyan érzésem van, mint amikor haza jöttem egy délutáni fociról és anyámnak meséltem a napom.
VálaszTörlésA "jó, borogatom" mondat sokszor elhangzott tőlem is, régen volt már, jó volt tizenévesnek lenni. :)
Ez most ugyanaz a gyerek, vagy ketten kétfelé törött ujjakkal?
VálaszTörlésA lábujj törés tényleg viselhető, nem is csinálnak vele semmit, mondd neki,hogy ragtapaszozza össze a másikkal - Márkónak már 3x eltört itt,ott egy ujj a lábán - , no de egy bal hüvelyujj? Azért csak kellene , hogy lássa orvos is!
ugyanaz a gyerek, V. szerencsére jóval szolidabb dolgokról számol be. Mondtam, hogy jegelje, borogassa, meg persze azt is, hogy mutassa meg egy tanárnak - az előző kettőre igent mondott, a megmutatásra nemet - remélem, azért figyelnek rájuk annyira, hogy feltűnjön, ha tényleg gáz van.
VálaszTörlésV.-ért holnap megyünk, Á. vasárnap jön haza - szinte semmit nem sikerült véghezvinnem abból, amire azt gondoltam, hogy na, ha nem lesznek itthon, megcsinálom... de nagyon hiányoznak már!