biztosan tudom, hogy nem fognak örülni
azt hiszem, dühösek lesznek
tuti, hogy dühösek lesznek
azt hiszem, utálni fognak
tartok tőle, hogy utálni fognak
biztosan tudom, hogy utálni fognak
én sem örülnék
és is haragudnék
én is utálnám, de még hogy!
és mégis, mégis rendet raktam a szekrényeikben, kiselejteztem és kidobáltam a szobáikból dolgokat, pedig tudom, hogy az ő holmijuk - de közben meg az ő anyukájuk vagyok és félek, hogy megeszi őket a kosz, és nem lehet belépni, és ezerszer kértem, hogy tegyék meg ők és százszor mondtam, hogy én fogom megcsinálni, ha ők nem - és nem csinálták, mert nem hitték, mert nem érdekelte őket, mert mindig volt érdekesebb más dolog (egyébként lett volna nekem is, például az én szobám meg az én holmijaim, amikhez utálnám, ha hozzányúlna más)
Én nem vagyok sem ilyen toleráns, sem ilyen szemérmes és bizony selejtezek könyörtelenül különben nem lenne életterünk:)
VálaszTörlésLesz meglepetés, meg nemulass!
VálaszTörlés