Á. focizni készül a sportpályán D.-vel, én meg indulok épp nagybevásárolni, úgyhogy azt javaslom neki, vigyen kulcsot, de ha hamar abbahagyják a focizást az eső miatt, menjen nyugodtan D.-ékhez. Mert én nyugodtabb vagyok, ha nem egyedül van itthon, és ők meg szeretnek együtt játszani lakásban is.
Á.: azt sajnos nem lehet, inkább hazajövök...
én: nem lehet? hogyhogy? D. nem ér rá?
Á.: de, szerintem ráér...
én: akkor? nem szívesen mennél?
Á.: de, én szívesen mennék, csak nem lehet...
én: miért?
Á.: hát, nem örülnének a kosznak
én: a kosznak?
Á.: amit beviszek
én: vedd le a cipőd, törölj lábat...
Á.: de ha a zsebemből kiszóródik a homok, vagy ha a homokos zoknimmal összemászkálok mindent, akkor mérgesek...
én: D. teljesen tiszta marad focizás után?
Á.: nem, de azonnal megy fürdeni és átöltözni
én: egy ideális gyerek... és te miért nem szoktál?
Á.: mert téged azért nem zavar annyira a kosz...
én: miért, szerinted én örülni szoktam neki?
Á.: nem, csak tudod, náluk elég gyakran szokás takarítani
én: ó, bakker! én például itthon sokkal gyakrabban takarítok, mint szeretnék...
Á.: jó, de ők mérgesebbek is, mint te
én: akkor most hétvégén mindkét nap veled fogok takarítani, hogy ne csak arra emlékezz, hogy náluk nem szabad összejárni homokos talppal mindent...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése