2013. február 21., csütörtök

Homály

A szállodában kapott fehér fürdőköpenyben mentem végig az épphogy ébredező folyosókon. A köpcös idegen úrral egyszerre értünk a termálfürdő ajtajához. A kilincset ő ragadta meg elsőként, így ő ért először a medencetérbe. Az ajtónyitást követő második mozdulatával határozottan felkapcsolta a medence körüli összes reflektort, így az üvegfalakon addig beszüremlő kellemes hajnali derengést hirtelen bántóan éles ragyogás váltotta fel.
- Szükséges ez a fényáradat? - kérdeztem hunyorogva.
- Európában ez így szokás - válaszolt feddően a köpcös.
- Tegnap este nem világítottunk ennyire - mondtam szomorú félázsiaiként.
- Kapcsolja csak le, ha a homályt kedveli - szólt be gúnyolódva a köpcös.
- Emberben nem - gondoltam nem kevésbé gúnyosan én. De azért eloltottam a reflektorokat.

2 megjegyzés: