2013. február 10., vasárnap

Beszélni nehéz

én: felhívtad a nagypapát, hogy megbeszéld vele a holnapot?
Á.: igen, de azt hiszem, a nagypapa nem ismert fel
én: ??? hogyhogy nem ismert fel?
Á.: hát, nem mondott semmit
én: ???? te mit mondtál?
Á.: hogy szia
én: és erre a nagypapa?
Á.: hogy halló.... lehet, hogy nem is a nagypapa volt
én: hogyhogy nem a nagypapa volt?
Á.: hát, lehet, hogy rossz számot hívtam
én: miből gondolod?
Á.: hát abból, hogy nem ismert fel
én: bemutatkoztál? mondtad, hogy szia, Á. vagyok?
Á.: nem
én: akkor mit mondtál?
Á.: csak azt, hogy szia
én: de miért nem mondtad, hogy te vagy az?
Á.: mert szerintem fel kellett volna ismernie
én: telefonon be kell mutatkozni, hiszen nem látja, hogy ki beszél....
Á.: szerintem tudnia kellett volna, hogy én vagyok.... ki más hívhatta volna?
én: bárki... és szerintem nem hallotta a cérnahangodat... hangosan köszöntél?
Á.: nem
én: de miért?
Á.: mert nem szeretem, ha nem ismer fel

4 megjegyzés:

  1. Szerintem csinálhatnál egy 'Abszurd' kategóriát az ilyen bejegyzésekhez :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem a "fiam" kategória jelentős része az "abszurd" kategóriát bővítené :)

      Törlés
  2. Nálunk ez így zajlik Márkótól (13) anya, hívd már fel a nagyapát és mond meg neki, hogy ...
    Viótól pedig, hogy anya, majd én felhívom a nagyapát és ...
    Szóval szerintem ez afféle fiús dolog, amit remélhetőleg kinőnek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem, fején találtad a szöget :) én viszont direkt azért mondtam Á.-nak, hogy telefonáljon, mert az a kényszerképzetem, hogy muszáj tudnia, hogyan kell...

      Törlés