Tegnap a hegyen a gyerekek köveket gyűjtöttek. (hazavihetjük????) A mészkőről azt mondtam nekik, hogy azt az ecet oldja (Ez komoly, mami?????), ezért nem célszerű például ecetes tisztítószerrel márványpadlót mosni. Mert a márvány is mészkő. (tééényleg??) Megígértem, hogy itthon kipróbálhatják. (ennyi kő elég lesz?? de van otthon ecet??)
Ma reggel Á. szekrényéből, a koszos hegymászónadrág zsebéből előkerült a kísérleti célra hazahurcolt kő. (nem, én már nem csodálkozom, hogy a koszos cuccait a szekrénybe teszi, boldog vagyok, ha elrakja valahová) És megcsináltuk a kísérletet. (Ez a pohár jó lesz? Nem, inkább befőttesüvegre gondoltam. Ez jó? Jó. Almaecetet öntsek rá? Jaj, ne azt, van sima is. Hol? Melyik az ecet? Ez? Jó. Megkóstolhatom? Töményen nem. Salátán. Úgy nem szeretem. Önthetem????)
Nem, előbb kísérletbiztonsági oktatás következik. Nézzétek, itt van ráírva: ez 20%-os ecet. Sav. Mar. Beleszagolni tilos. Az orrhártyát is szétmarja, a szemet megkönnyezteti, veszélyes. Kipróbáljuk a szabályos szaglászást. Büdööööös! Önthetem már?
Öntheted! Az üveg fölé ne hajolj, ugyanúgy mar, mint a palackjából kiszabadulva!
Hadd nézzem! Hadd lássam már!!!! Mi történik????
Semmi. Semmi! De, nézd, pezseg. Csak ennyire???? Ez csak ennyire pezseg??? Hát, izé.... nem pezsgőtabletta. Hibásan szocializáltuk őket. Kit érdekel egy alig-alig bugyborékoló kövecske, amikor a pezsgőtabletta ehhez képest tűzijáték?
Most a hosszú távú kísérlet folyik: meg fogjuk figyelni, mi történik néhány óra múlva.
Bónuszként teszek nekik egy tojást is ecetbe, hátha az meghatja őket is.
He-he! Istenien szórakoztam!
VálaszTörlés