Karma

 V.  - a születésétől benne lévő erős önállósodási törekvései mellett - azért is költözött el itthonról, mert nem szeretett kertes házban lakni. A kertet sem szerette nagyon, el is kerülte (amúgy Á. hasonlóan), szeeintem 12-13 éves koruk óta nem jártak kint, csak muszájból. Á. a napfényt is utálja, V. elviseli - mondjuk tengerparton. A kert a mi hobbink A.-val. Mármint a kertészkedés engem is csak kis mértékben izgat (A.-t pedig egyáltalán nem), de én imádok kint olvasni, kávézni, nézelődni. V. - elmondása szerint - főleg az egerektől tart a kertes házban. Ha a macska hozott is rendszeresen a küszöbünkre ajándék zsákmányt, élő egérrel kevés találkozásunk volt. Tegnap viszont V. kétségbeesve hívta fel A.-t (ő a családi élőállat- és tetemmentesítő), hogy a lépcsőházban egy egérrel találkozott. A megnyugtatta, hogy majd a macska elkapja. De V. a macskáját is félti attól, hogy az egér megharapja, úgyhogy a közös képviselőhöz fordultak, aki majd intézkedik. De úgy tűnik, a sors keze a lépcsőkön is felmászik a harmadikra, ha kell.