De mindig áttevődik a fókusz a nyavalyáimra. Ha azt hittétek, hogy már nem fáj a fogam, tévedésben vagytok (csak abban tudok reménykedni, hogy nálatok nem olyan szintű probléma ez, mint nálam, mert nem szeretném elrontani a még hétvégéteket is a fogfájással). Lassan úgy érzem, a fogfájásom én vagyok, hozzám szervesült az állandó kín (nem nagyon erős kín, pláne, hogy gyógyszerezem magam, de folyamatos, ami eléggé ingerültté tesz).
Reggel alaposan elaludtam, egyszerűen nem ébredtem fel a telefonom ébresztőjére, ki is írta szemrehányóan, hogy elmulasztott jelzés. Csodával határos módon beértem mégis az egyetemre. Szeretek ott lenni, minden érdekes, az emberek jófejek - de odamenni havonta kétszer két napra, pláne szombatonként már eléggé fárasztó. De még mindig jobb, mint szakdolgozatot írni - pedig hamarosan neki kell kezdenem, ha nem akarok bukott szamárként kórót legelni a mezőn. Olvasni sincs időm (sőt, sokszor türelmem, energiám sem - ilyesmit régebben elképzelni sem tudtam volna), ez rémes! Vagy tíz épphogy elkezdett könyv hánykolódik olvasatlanul az ágyam mellett.
Na, de közben eljött a vasárnap, a fogfájás az itthon tevékenykedés várva várt napja. Nem vagyok nagy háztartási guru - de épp ezért muszáj néha időt koncentrálni a mosásra, pakolásra, rendteremtésre. Végül is az is teremtés - ennek a szónak most megörültem* A sűrített időmbe persze a főzés is bgelefér egy kicsit - azt legalább nyomokban újra szeretem.
Mai futam (értelemszerűen nem csak mára, sőt, azt remélem, hogy szerda estig kihúzzuk ezekkel):
gombaleves
zellerkrém leves
császármorzsa nyáron eltett sárgabarack lekvárral
(nem császár) morzsás karfiol tejföllel
pizza (itthoni tepsis és iskola/munkahely kompatibilis mobil méretben is) - különböző rátétekkel
céklakrém és céklasaláta (mindkettő hidegen fogyasztandó kenyérre kenve vagy magában)
céklakrém: héjában megfőtt (vagy megsütött - szerintem így finomabb) céklát feldarabolunk, dinsztelt hagymával összebotmixerezzük - fűszerként só, kömény, esetleg kis cukor és ecet - jól kenhető, pirítóssal isteni
céklasaláta (egy a sokféléből, amit készíteni szoktam): héjában megfőtt (vagy megsütött - szerintem így finomabb) céklát nagylyukú reszelőn lereszelünk, teszünk hozzá összenyomott fokhagymát, sót, diódarabkákat és egy kis tejszínt
* sajnos sokkal többször örülök meg szavaknak (és kezdek fejben azokkal szórakozni), mint a háztartási teendőknek, amiket ha nem is kiűzök a fejemből, de igen gyorsan elillannak
Mondanám, hogy nem akarlak megijeszteni, de nem tudlak nem megijeszteni. Nekem azt mondták, hogy egy gyökérkezelt fognál akár 3 év is eltelhet mire "megnyugszik". Sajnos nekem már 2 nem nyugodott meg, már ki kellett húzni őket. Sajnos az egyik a húzás után sem "nyugodott meg" továbbterjedt a gyulladás, már "kikapartam mindent a csontról" (idézet a fogorvosomtól) most várom, hogy talán.
VálaszTörlésNekem úgy magyarázta a doki, hogy a gyökérkezelés csak az első fogaknál (4.-ig) megoldás, és/vagy fiatalabb korban, mert idős korra (nem 80 hanem 40) annyira összeszűkül a foggyökér, hogy nem lehet mindent kipucolni belőle, és ha ott marad egy nanométer méretű baktérium az már tovább fertőz.
Viszont 3-4 hét fájdalom szerintem tök OK, attól még nem kell megijedni.
(Disclaimer: nem értek hozzá, csak a saját tapasztalat). Őszintén kívánom, hogy elmúljon pár héten belül (attól nem vagyok beljebb ha másnak is fáj...)
Fogfajas: mikor pár hete elkezdett szombat éjjel iszonyatosan hasogatni a fogam, úgy, hogy már vettem be rá Xiloxot, felhívtam az ügyeletet, hogy mondjanak valami okosat, mert lassan már a halál is vonzóbb lesz, na, és ők azt mondták, hogy másik hatóanyagcsoportból be lehet venni két Xilox között is másik fájdalomcsillapítót. (A Xilox nekem nagyon ütős fogfájásra amúgy, és 12 óra után vehető be még egyszer. Orvos írhatja fel.) Hátha segítene ez neked is, míg rendbe nem jön a fogad.
VálaszTörlés