2020. január 14., kedd

Vasárnapról maradt

Egyrészt az, hogy nálunk olyan napsütéses, langymeleg idő volt, hogy kiültem a napágyra olvasni - persze nagykabátban, de mégiscsak. Így nyertem némi D vitamin zsetont a természettől. Másrészt még ezt megelőzően, amint a kertben bóklásztam, találtam két szál ibolyát. Pedig a hóvirág is épphogy öt centire bújt ki a földből. Szeretem, hogy minden tavasz (sőt, minden nap) új remény. Sosem akarom abbahagyni a csodavárást, mindig hinni akarok a mindent helyreállító varázslatokban.

1 megjegyzés:

  1. ❤ igen-igen 😊 még ha mások olykor naivságnak is gondolják, én sem akarom máshogyan látni a világot / várni a holnapot 😊

    VálaszTörlés