Panettoneprojekt

Itt azt akartam megírni, hogy kikísérleteztem és tudok tökéletes panettonét sütni - de sajnos nem. A próbadarab szép lett és finom, csak túl sűrű, nem annyira könnyed, mint a valódiak. A következő kettőn módosítottam: lett egy kakaós-rumos-csokis és egy limoncellos - kandírozott gyümölcsös. Közel 24 órán át kelesztettem őket, autentikus panettone-sütőedény helyett fazékban. Gyönyörűen megkeltek. Aztán betettem őket a sütőbe és elhamarkodtam a kivételüket, úgy negyed órával. Belül nyersek maradtak - és ami még rosszabb, csak este vettem észre, amikor már rég kihűlt mindkettő. Negyedekbe vágva visszatettem őket - de azt hiszem, erre mondják azt, hogy halottnak a csók. Én meg azt mondom rá, nyilván így találták fel a cantuccinit. Az ízük mindent felülmúlóan finom egyébként a kéreghez közelebbi részeken, ahol átsültek. A belsejük pedig - jaj, olyan nyomorult tudni, hogy én rontottam el! Mert rájöttem, hogy a reggelihez nem ezeket kellett volna megsütnöm (a kalácsok már rég készen voltak), hanem V. sós tésztájából a töltött gömböket (sós kalácstésztába rejtett kolbász, sonka és sajt, gömbönként egy-egy fajta csak, a gömbök egymásra halmozva, sütés után téphető... na, az tökéletes lett, puha, lágy, ízes... a kalácsok is egyébként... csak a húsvéti asztal csúcsragadozói, az ajándékba (is) szánt panettonék... ej, azokkal nagyon lebőgtem ma). Jaj, ezek a panettonék, csak tudnám feledni őket... vagy visszatekerni az idő vasfogát téli időszámításra az órát és nekifutni ismét!

Ez volt a próbadarab:

A kudarcosokról kép nincs, ízt pedig nem tudok csatolni.


Ez a sonkával vagy sajttal vagy kolbásszal töltött gömbökből álló kalács

Ez nagyon finom lett

Még majd megmutatom a kalácsot (ha addig meg nem eszi valaki éjjel), meg van egy felvágatlan kakaós kalácsunk - remélem, abban sem kell csalódnunk.

Nehéz a húsvét, hideg is volt ma nagyon - bár ibolyával teli a kert és már az aranyvesszőn is vannak kinyílt virágok.