honlapot készíteni - még sehol sem tartok vele, de már úgy érzem magam, mintha pihenés nélkül heteket dolgoztam volna egy olajbányában szabadkézi kitermelőként, búvárfelszerelés nélkül. Jó lesz, persze, hogy jó lesz. Ha majd készen lesz. Ezzel párhuzamosan nem mentem el kisegítő fizikai munkásnak, azt hiszem, ez végre jó döntés volt. Eléggé örülnék, ha képes lennék legalább heti egy jó döntést meghozni, de annyira kusza szálakon történik az agyamban minden, hogy nem egyszerű. Ezzel is párhuzamosan behívtak egy állásinterjúra, elméletben nagyon tetszik a dolog (persze, még nem jártam ott, majd szerdán), viszont a googlemaps útvonaltervezője alsó hangon is másfél órára hozza ki az odautat - és nyilván visszafelé is hasonló, szóval, iszonyatosan elszántnak kell lennem ahhoz, hogy ez heteken hónapokon át minden hétköznap megtegyem úgy, hogy közben napi nyolc órát munkával is kell ott töltenem. Ugyanakkor az egyik legígéretesebb (leginkább izgalmat és szellemi kihívást jelentő) munka lenne. Meg kell tanulnom majd (ha úgy adódna, hogy viszonyt kezdünk egymással) a tömegközlekedési eszközökön élni (aludni, enni, sminkelni, olvasni, telefonon ügyeket intézni). És persze mennyi érdekes, blogba illő sztori lapul a budapesti közösségi közlekedési járműveken!
A gyerekeim még nem alszanak. Á. hangosan mesél V.-nek, aki gyöngyözve, gurgulázva kacag. Idilli pillanatoknak is tekinthetném, ha nem lenne 18 perc múlva éjfél. V. rendszerint ötkor kel (túl korán), Á. pedig hatkor (túl késő). Én, mint jó munkanélküli, mindenre ráérek. Példának okáért a múlt héten másfél órát várni a munkaügyi központban, aztán eljönni dolgom végezetlen, aztán ma két és fél óra múlva bekerülni (kiolvastam másfél könyvet), ahol is a vicces kedvű nőci azt mondta, már felesleges volt befáradnom, mert kiküldték postán a megszüntetőt. Vállaltam, hogy továbbra is szívesen baszom el az időm a folyosójukon ücsörögve együttműködöm velük, mire kaptam új időpontot, azzal az könnyítéssel, hogy ezentúl nem kell bejárnom, ímélben is tarthatjuk a kapcsolatot. Hogy ezidáig miért nem, az rejtély majd megírom regényben.
Semmit ne vállalj el, amihez napi 3 órát kell utaznod! Higgy nekem, saját tapasztalat: ez max egy hónapig tűnne jó munkahelynek.
VálaszTörléshát,rizikós, tényleg - ugyanakkor pont a hétvégén beszéltem egy emberrel, aki Gödöllőről jár majdnem Budakeszire dolgozni, bkv-val 20 éve - jó, mondjuk azt nem kérdeztem meg, családja van-e
TörlésMolly, mi a helyzet a munkaddal, megvagy azert ott?
TörlésNem, visszamentem tanítani, többek közt a napi 3 órás utazás miatt;)
TörlésÓ, nahát, lemaradunk mindenről, de jó lenne, ha ismét írnál :)
Törlésoké, de téged mindenhová felvesznek, ahová jelentkezel, engem meg sehová - szóval, más a helyzetünk. Igaz, a múltkor írtak, hogy targoncásnak felvennének - csak mert az ő hirdetésükben is szerepelt egy szó, ami az enyémben - de targoncásnak mégsem mentem el.
TörlésTargoncás, ez jó:D (egyébként nekem tényleg tetszik.:))
TörlésA péceli gimibe épp nem akarnak felvenni már megint basszus...
ezt nem is értem, hiszen az ágyból is kirángathatnának, ha betegen kellenél nekik hirtelen.
TörlésTargonca nekem nem oké, porckorongsérvvel ülni nem egészséges.
Minden nap be kellene menned? Mert ha nem, akkor sztem vállalható, bár messsze nem ideális, az tuti :)
VálaszTörlésha felvesznek - mert még interjú sem volt, csak telefonos, akkor igen, ez napi munka
TörlésEn evekig 3-3.5 orat utaztam es irto faraszto volt, sokat olvastam, de nem volt akkor még gyerekem, sem mas lehetosegem egy ideig, szoval elfogadtam. Manapsag masfel ora oda-vissza ami okes nekem.
VálaszTörlésHa jo a munka vagy ezaltal el tudsz helyezkedni kesobb mashol, akkor az ember eletebe beleferhet 1-2 utazos év, mint ugrodeszka.
hát, ezeken agyalok
Törlés