2016. február 11., csütörtök

Kelj fel és járj!

Úgy emlékszem, ezt egy már több napja halott (bizony, szagló) embernek mondta egyszer valaki*, és a halott aztán szófogadóan felkelt és járt - talán még újra életbe is lépett. Én nem vagyok halott (azt hiszem), és talán büdös sem, és most azt remélem**, hogy talán nekem is sikerülhet. Mert akkor most én is megtanulok járni.

*persze, persze, nem akárki volt

** bízom benne, sőt, már-már tudom

(igen, jól gondoljátok, pontosan ez történt: végre megtaláltam a csillaggombot a billentyűzeten és most nyakra-főre csillagzok, van immár vezérlő csillagom énnékem)

2 megjegyzés:

  1. Már nem tudom ki, de mondta, hogy nem szereti a csillagozást, ezért én zárójelezek. Ilyen befolyásolható vagyok.

    Remélem, nem lumbágód van!

    VálaszTörlés
  2. Én szeretem a csillagokat, olyan izgi, hogy a poszt végén még vannak csemegék :)

    (manapság csak ilyen izgi dolgok történnek az életemben, hehe)

    VálaszTörlés