Szívesen vittem volna a gyerekeket is demonstrálni (a demokráciát tanulni kell) - aztán nem mertem mégsem, hátha kutyás lovasrendőrök lőnek ki ránk számszeríjjal mérgezett nyilakat. Nem volt végül ilyesmi, a Blahán legalábbis nem. Békés eső szemerkélt és békétlen hideg szél fújt, a hangosítás tökéletes volt (nem úgy, mint a felvételeken, ahol visszanézni próbáltam a dolgot).
Az egykori tüntetésekhez képest nagy különbség volt, hogy régen mindig nagyon sok mindenkivel találkoztam - most meg egyedül ácsorogtam a tömegben és alig néhány ismerőssel futottam össze (ok, azon belül az egyetemi évfolyamtársaim felülreprezentáltak voltak, ez megnyugtató).
A telefonomat persze itthon felejtettem, noha megígértem A.-nak (és a kissé aggódó gyerekeknek), hogy felhívom őket, ha váratlanul bebörtönöznének vagy amikor vége a rendezvénynek... és ha minden jól alakul, moziba is elmegyek utána. Úgy adódott - viszont saját telefon híján kénytelen voltam egy fülkés telefont keresni és onnan hazatelefonálni. Szerintem az elmúlt tizennégy évben ilyesmire nem volt példa - szerencse, hogy az itthoni telefonszámunk még a hőskorból való, így megy fejből is. Ötvenest dobtam be (emlékeztek, hogy a pénzes telefonos hogy megcsappantak, amikor bejött a telefonkártya? és hogy az micsoda modern dolog volt? most meg egyáltalán telefonfülkét is alig látni) - és gőzöm sem volt róla, meddig tudok egy ötvenessel beszélni, holott régen pontosan tudtam ilyesmiket is
A moziban a Lavinát néztem meg - hát, én nem érzem úgy, hogy amúgy érzéketlenül hagynának a belső vívódások meg a párkapcsolati krízisek és a megoldásukra tett kísérletek, de szerintem ez a film nagyon gyengén hozta mindezeket - noha állítólag ilyesmikről szól. Fel nem foghatom továbbá, hogy hogyan érezheti valaki annyira intim térnek és egy megbeszélésre alkalmasnak a szálloda közös (bár épp valóban néptelennek tűnő) folyosóját, hogy a saját szobájából oda alsógatyában kivonuljon (és mást a felső emeletről a megbeszélés ürügyén arra kérjen, hogy menjen már onnan) - holott a saját lakrészükben ha két szoba nem is volt (bár szerintem volt), a fürdőszoba akkor is szeparálható és zárható. És hosszú is volt mindezek mellé. Jaj, de jó volt hazaérni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése