2014. március 28., péntek
Veszélyesen élni
Odáig jutottam magam ajnározásában a mai napon, hogy a már korábban említett hatalmas bátorságommal nekiálltam (többek közt) hagymát vágni is (egyrészt a durva függést okozó hagymalekvárról karácsony óta nem tudok lejönni, másrészt a két hét elteltével még mindig követett vegán étrendbe illeszthetőnek ítéltem). Összevágtam hát három nagyobb fej vöröshagymát (ugyanolyan jó, mint a lila, amiről kezdetben azt képzeltem, csak abból az igazi) és elkezdtem könnyezni, de úgy hullott a könnyem, mint a záporeső. Ennek már több órája, de még mindig folyik a könnyem, sőt, már az orrom is, sőt, már fázom is. Ide vezet a túlzott bátorság. Vigyázzatok a hagymavágással!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Kontaktlencse mellett ilyen gond nincs....(persze, sokkal szívesebben ébrednék fel reggelente úgy, hogy látok :D ). A hagymalekvárt még nem kóstoltam, de sokan istenítik. Hülye kérdés, de mihez eszed?
VálaszTörlésRajtam nemhogy a kontaktlencse nem segít (rajtad hogyan???), de még az úszószemüveg sem (tegnap simán szemüvegben voltam).
Törléspirítóssal eszem, vagy puffasztott rizs, búza stb. szelettel, vagy abonettel - de magában is finom :) hús mellé is, de azt én most nem.
Ú de durván ügyes vagy az hiszem elkapom én is a bajodat:) Használ? a hústalanság nálam nem érdekes, nem eszek sokat, inkább csak a mértékletesség.
VálaszTörlés