Ez az a nap

Ez az a nap, amikor kiderült, hogy azért nem érkezik a bankszámlámra szeptember óta egy fitying táppénz sem, mert az OEP úgy gondolta, inkább postán küldik ki (holott megvan nekik a számlaszámom, amire kértem). Egy másik címre. Ez az a nap, amikor mind az OEP-nél, mind pedig a postánál valóban kedves és segítőkész ügyintézőkre bukkantam. Ez az a nap, amikor utoljára felvehetem a pénzemet a postán, különben visszajuttatják azt Kafka kísérteties kastélyába. Ez az a nap, amikor már elmentem kétszer az ominózus posta előtt kezelésre menet, de a fene sem gondolta, hogy ott a pénzem. Ez az a nap, amikor rendesen meg kell dolgoznom a táppénzemért is, mert bottal botorkálni fárasztó ám (pláne délutánra). Ez az a nap, amikor egy visszautasíthatatlan ajánlatot kaptam arra, hogy fűtött garázsban tartott, jól őrzött inkognitómat egy fél disznóra szeletelőgépre cserélhetem. Feladtam.