decemberi reggeli színek

a halvány kék égen egyetlen felhő sincsen, de az ég alján tejfehéren dereng még a hajnal, rózsaszínen ragyog a házak fala a bágyadt napsütésben, fényes feketén csillog a jeges aszfalt, az autók ablakára kékesen tapad a jég, harsogóan zöld a fű a kertben, rajta napsárga pötty a kései pitypang, a barnálló levelek közt fáradt fehéren lógatják a fejüket az elfagyott rózsák, elegáns pirosan kopog a harkály a nedvesen fénylő szilvafa törzsén, a kopogástól áttetsző kis cseppek hullanak az ágakról és tűzijáték szikráiként rebbennek szét az élénksárga cinkék kis fekete kalapjukban, mozdulatlan bársonyfekete bundájából zöld ékkő szemével követi őket a macska, nem enni, színes játékra vágyik, a birsalmafán hatalmas sárga gömbök csüggenek, sötétbarna folt némelyiken, a fa alatt ezüstös sárga levelek