Szomorúan látom, hogy a korábbi három olvasóm kettőre csökkent. Talán jobban kéne vigyáznom rájuk... vagy érdekesebbeket írni. De hát sosem történik semmi. Vagy nem veszem észre, ami történik. Vagy ami történik, olyan, mintha nem történne semmi. Vagy ha már nem történik semmi, írnám meg jól.
Elfoglalt mostanában a cseresznyeérés. Amit szerintem szabad az utcai fákról is lecsipegetni. Á. és V. ebben az ügyben boldogan hallgatnak rám. Mert A. szerint részben koszos, részben lopás, vagyis ő semmiképp sem tenne ilyet. Szerintem nem koszos, mitől lenne koszosabb, mint az utcákat körülvevő kertekben érő cseresznyék? És a helyi szokásjog - amit én az anyatejjel szívtam magamba, A. viszont gyüttmenti státuszban él itt - is úgy szól, hogy szabad az utcán a más fájáról is cseresznyét csipegetni, de persze nem létrával - kosárral, csak úgy jártunkban - keltünkben.
Szeretem én ezt az unalmas kora nyári életemet!
Csudát unalmas!
VálaszTörlésBiztos van rá magyarázat, hogy hova tűnt az az olvasód! Biztos vagyok benne, hogy nem miattad! (Magam is meglepődtem, mikor láttam, már nincs itt...)
Reméltem, hogy te azért bírod az egysíkúságot :) majd nyitok a nagyszoba egyik sarkában egy Theázót :D
VálaszTörlésAz "egysíkúságot" hol kell keresni? -Merthogy nem találom!
VálaszTörlésTheázót! :-DDD
En igazoltan volltam tavol (2 het satorozas a meg csak nem is ovodaskoruakkal - mert satorozni jo dolo). Igy most visszafele haladok.
VálaszTörlésNekünk is korábban kellett volna kezdenünk, mert már öregek megszokni a ridegtartást :)
VálaszTörlés