Idén V. kívánságára vettünk tíz darab hófehér tojást. Hogy szépen lehessen festeni. Arra mondjuk nem számítottunk, hogy hatalmas pink jelölést is muszáj vennünk hozzá - de így volt. De majd a piros festék alól nem látszik ki - gondoltuk többszörösen is optimistán. Naiv optimizmusunk akkor ütközött ki elsőként, amikor azt hittük, hogy a piros lében órákig fővő/ázó tojásokat úgy húzzuk majd ki a pácból, hogy azok pirosak. De a legjobb akarattal is csak azt sikerült elérnünk, hogy az eredetileg pink jelölésű hófehér tojások normál tojáshéj színűvé váltak, amitől enyhébben ütött el a pink pecsét, mint fehér korában - további festési szándékaink pedig oda vezettek, hogy úgy tűnt, mintha a normál színű tojásaink enyhén penészedni kezdenének. Mivel festettünk? Kezdetben volt a vörös és a lila hagyma, majd ez dúsult bogyós gyümölcsökkel (áfonya, szeder, málna, feketeribizli - a ruhákból mind kimoshatatlan, de a tojásokat nem fogták meg), ezt követően pedig roibos és fekete teát is bevetettünk - innen a penész-szín. Továbbá a tojások minden bizonnyal alien tojások voltak, ugyanis úgy főttek meg (istenbizony, mind láttuk, senki sem ivott előtte), hogy a fehérje átlátszó volt és folyós, de a sárgája már kemény!
Tormából idén egy különösen agresszív (üveges, de a tartósítószert leszámítva natúr reszelt) fajtát sikerült kifognunk, az első falat után percekig nem kaptunk levegőt - ezt a mutatványt ma nagyobb családi körben is bemutattuk.
Voltam ma
színházban is - ajándékba kaptam egy jegyet, egyedül mentem el - és pont jó is volt így.
Nagyon jól telt a húsvét, csak kipihenni nem sikerült magam, kéne holnaptól egy nyugis hosszú hétvége, úgy négy nap, amikor egyedül lehetnék itthon (és nem főznék senkire, és nem lennék figyelemmel sem másokra), esetleg A. naponta egyszer -kétszer megjelenhetne, ha épp úgy kívánom.
első nap:
második nap:
