A macaron szobahőmérsékleten a legízletesebb

ezt a felfedezést tettem a tegnap kapott hat mandulalisztes macaron alapján (két-két vaníliás, kávés és csokis) - hármat felfaltam még tegnap este utcai hőmérsékleten, ma reggel pedig megettem a maradék hármat - tegnap sem volt rossz, de ma reggel egyenesen isteni volt.

De korántsem csak a macaronok (és csokik) miatt örülök neki, hogy A. végre hazajött Brüsszelből.

Az impulzusvásárló nem vesz ma semmit

Impulzusok vannak ugyan - de inkább rémisztőek. Riadtan osztom hát meg veletek:

Itt van rögtön egy elég vicces nagyon komoly kis videó, én már kétszer megnéztem - asszem, nem leszek rá vevő, mert félek, hogy akkor is leválik a talpa, ha a vitrinben tartom.

Aztán van itt egy másik kedélyes kis bicskanyitogató anyag, szintén vicces volna, ha nem volna igaz.

Aztán van még ez a hír -  ami a Déli pályaudvar várhatóan többhetes kiiktatódása mellett tovább színesíti a magyar vasúton szívók baráti körét - ugyanakkor örömmel jelentem, hogy gyógyszerárusító automatát állítottak fel a Keletiben. Még üres, de lenne egy nagyon rövid idő alatt megtérülő,  abszolút a helyi piacot figyelembe vévő javaslatom az illetékeseknek: minden fakk azonnal fog fialni, ha nyugtatóval, vérnyomáscsökkentőkkel, füldugóval töltik majd fel őket.

Itt szólok annak, aki még ilyesmit használ, hogy a Fluimucil új csomagolást kapott, az eddig látványosan különböző gyerek (kék) és felnőtt (narancsszínű) Fluimucilt mostantól nagyjából ugyanolyan csomagolásban vehetjük meg - kétségkívül modernebb a design és tényleg viszonylag kevés az akut Fluimucilmérgezés - de mégis, miért?

Ezen kívül ha megszűnt vagy átalakított, átcsoportosított minisztériumokkal állnátok szerződéses kapcsolatban és onnan igazolást várnátok a kifizetett pénzeitekről, jól kössétek fel a gatyátokat, mert az ügyintézők telefonon sírva mondják el, hogy a szobájuk már nem az ő a szobájuk, a gépük már nem az ő gépük, a nyomtató már nem engedelmeskedik nekik, a pecsétet már nem az ő áldott kezük nyomja... ennek folyományaként először a könyvelővel, utóbb majd a NAV-val kell bajszot akasztani.

 Ez például sokall ilyesztőbb sokkal ijesztőbb, mint a huh... kimondani is alig merem... a szocialista szellem vasútja volt... még ki sem gondoltam, de már le is írom: éhes vagyok.

Mint később kiderült

Noname magyar együttes jópofizik a rádióban (tudom, hogy szar, de muszáj ezzel büntetnem magam, mert nem tudok reggel felkelni a környezet által produkált fény- és hangjelenségek nélkül - vagyis télen, sötétben felkapcsolok minden lámpát és benyomom a rádiót - mert nem elég a puszta zene, arra is szükségem van, hogy időnként megmondja valaki, mennyi az idő). Én persze nem tiltakoznék, ha értelmes beszéd is lenne, de a rádiók és én időtlen idők óta nem vagyunk kompatibilisek egymással. Szóval, jópofizik a riporter meg a fiúka, a riporter méltatja a nónémet, hogy mekkora kultúraterjesztők, állítólag verseket zenésítenek meg. A fiúka mondja, hogy igen, ez nekik szinte a missziójuk, a magyar kultúra, és hogy a múltkori Petőfi dal után (szerintem pont azon is kiakadtam tavaly ilyenkor... vagy egy másikon?) most egy Kosztolányi verset zenésítettek rongáltak meg, de nem azt, amit eredetileg szerettek volna, pedig annak nagyon jó címe volt, mert annak az volt a címe, hogy Hajnali részegség, ami nagyon ütős lett volna, csak mint később kiderült nem az igazi hajnali részegségről szól, nem a valódiról, hanem valami átvitt értelem is van benne, az meg már sok lett volna, így egy másikat piszkáltak meg.

Balogh Szegregátor Zoltán pedig azt nyilatkozta, hogy "valahogy nem jöttek be a nyolcosztályos iskolák" - szomorú lennék, ha olvasná a blogot, mert az nagyon erős színvonalbéli csökkenést hozna a jelenlegi olvasótáborhoz képest - de azért csak nem bírom szó nélkül hagyni itt sem: nekünk például abszolút bejött. Szemben az elmúlt évek bármely kompetenciát nélkülöző oktatáspolitikájával, ami viszont tényleg nem bejövős.

éjjel gyanúsan zörög a nádas

- hol volt?
- a nádast hallottuk zörögni...
- és akkor először megláttuk a barátját...
- aki - amint észrevett minket - elrohant...
- de aztán visszajött vele
- együtt bujkáltak
- de aztán együtt jöttek vissza
- és a barátja ott maradt a teraszon, mikor ő végre bejött
- és csak nézett utána
- nagyon sunyin nézett... így...
- nem inkább szomorúan? vagy vágyakozón?
- nem, sunyi tekintete volt
- az ablakon át is mindig nézik egymást
- és integetnek is egymásnak
- nem tudom, mit akar tőle éjjel a nádasban
- csak együtt lenni vele
- azt a sunyi nézését nem szeretem
- szerintem kedves
- nem, nem kedves, számító és sunyi

Receptcsere

Anyukámmal nem egyszerű könnyed női csevejt folytatni...

ő: hoztam nektek egy kacsamellet
én: köszönjük! sütve vagy nyersen?
ő: hát, nem mondtad, hogy süssem meg
én: nem tudtam, hogy hozol kacsamellet... és nem akartam, hogy megsüsd, csak kérdeztem
ő: bocsánat, de nekem nincs mindig erre időm
én: de nem kellett, hogy időd legyen rá, csak megkérdeztem
ő: hát, ez egy nyers kacsamell, ha nem kéritek, elviszem
én: de kérjük, köszönjük... és te hogy sütötted meg a múltkor, az nagyon finom volt
ő: úgy sütöd meg, ahogy akarod
én: ööö... igen.... de te hogy csináltad?
ő: többféleképp is szoktam, de nem muszáj úgy csinálni, ahogy én szoktam
én: igen, tudom... de te hogy sütötted meg? almával?
ő: csinálhatod almával... tehetsz hozzá krumplit is, úgy rögtön van köret is
én: jó... de te hogy csináltad a múltkorit?
ő: hát... megsóztam
én: de tettél hozzá még valamit? fokhagymát? rozmaringot?
ő: ez nagyon jó ötlet! biztosan nagyon finom rozmaringgal és fokhagymával
én: de te nem tettél hozzá?
ő: nem, de te csinálhatod a saját recepted szerint
én: úgy fogom... csak arra lettem volna kíváncsi, hogy te hogy sütötted meg
ő: csak megsóztam és egy kicsi vizet öntöttem alá
én: köszönöm!
ő: de neked nem muszáj ugyanúgy csinálnod
én: tudom, hogy nem muszáj, de az nagyon finom volt
ő: de biztosan te is nagyon finomakat tudsz kitalálni!
én: igen, igyekezni szoktam
ő: bárhogy elkészítheted, almával, rozmaringgal, fokhagymával
én: jó


Végül sót, borsot, fokhagymát és rozmaringot tettem rá, mellé pedig félbevágott almát és hagymát. És nagyon-nagyon finom lett. Olyannyira, hogy ma hajnalban:

én: kérsz reggelit?
Á.: igen
én: kacsamellet?
Á.: nyersen?
én: nem, tegnap éjjel még megsütöttem
Á.: azt hittem, nyers
én: nem szoktalak nyers kacsamellel kínálni reggelire... kérsz sült kacsamellet?
Á.: igen
én: tessék... vágok kenyeret, te pedig vágj vékony szeleteket belőle!

elmentem kenyeret vágni (kb. 2 méterre Á.-tól) és hátat is fordítottam neki... mire visszafordultam, Á. az egyik kacsamellet hosszában felvágta négy egyenlő részre (egy-másfél cm vastag/ rész)... és már a harmadikat ette belőle... mire odaértem a kenyérrel (2 m!), a negyediket

én: itt a kenyér.... megetted a fél kacsamellet?
Á.: köszi, csak egy kenyeret kérek, már eléggé jóllaktam
én: hát, izé... igazából vékony szeletekre gondoltam, keresztbe...
Á.: elég vékonyak voltak... így gyorsabban meg tudtam enni
én: hát, egészségedre

kicsit később (Á. már elment)

én: csináltam neked szendvicseket reggelire!
V.: boldog születésnapot, mamikám!
én: kacsamellet tettem bele (keresztbe, vékonyan vágott)
V.: te olyan jó vagy és olyan finomakat főzöl nekünk!
én: köszönöm!
V.: és téged szeretlek a legjobban a világon!
én: én is pont téged, meg Á.-t
V.: mindig pont ilyen mamikát szerettem volna magamnak, mint te vagy!
én: én pedig pont ilyen kislányt, mint te vagy!
(ölelkezés, puszilkodás)

Újabb versenyző jutott tovább a dal (A Dal) selejtezőjén!

Harsogja a közszolgálati(nak nevezett) rádió hírmondója minden órában. Az elhallgatásokról - beszédes nevüknek megfelelően - nem esik szó. Nyilván. Köszönjük a cirkuszt. Egyébként van is rá igény. Hajjaj!

De jöhetne lassan a kenyér is.

Vége a bálnak (mi van????)

Képzeljétek, én meggyógyultam. Ilyet hipochonder még nem pipált! Nem akarom elkiabálni, mert nem akarom, hogy megint megfájduljon a torkom, de se emelkedett hő, se köhögés, se hidegrázás, se végtag - és hajfájdalom... nem is tudom mire vélni. Egy icipicit rekedt vagyok, egy icipicit kapar a torkom - de ennyi. Még a könnyem se hullik, orrom se facsarog, nem is folyik... vagy kurvajó koktélreceptet írtam, vagy szeretném a hétvégét jobban kihasználni, mint az ágyban szenvedés... vagy a munkahelyem okozza ezt a stresszhelyzetet és amikor elég távol vagyok, nem hat... Kíváncsi vagyok az éjszakára és a következő napokra... a tegnapi koktélt minden esetre megismétlem elalvás előtt!

Rózsás arcú, mámoros buli van!

Szezonális koktélajánlatunk: fél dl Fluimucil, egy dl Aspirin komplex, öt dl tea (opcionálisan Roibos vagy csalán - vagy megkötés nélkül, ami van otthon), tíz dl banán-alma-körte-citrom-málna turmix langyos vízzel, fűszerezésként néhány csepp Echinácia kivonat, egy kanálnyi lándzsás útifű, a látványosan minimum három pohárban és egy palackban felszolgált különleges koktélt néhány szem multivitaminos gumimacival díszíthetjük.

Az italhoz javasolt koktélruha: meleg alsó trikó, kötött gyapjú garbó, húszéves mackógatya, vastag kötött zokni, tetszőlegesen sapka és/vagy sál. A viselethez jól illik a lazán rázogatott, majd hetykén a hónaljba vágott hőmérő.

Frizuraként a hosszabb előkészületet igénylő "napokig nem látott fésűt" hajat ajánljuk. A szem csillogását különleges, a normálisnál sűrűbb és tapadósabb könnyekkel biztosíthatjuk, ide kell egy kis plusz belső tűz - ehhez néhány napos előkészület szükségeltetik, legjobb tömött járművön utazgatni, pocsolyákba gázolni nem vízálló cipőben és beszaladgálni meleg boltokba - épp a leizzadásig - majd hirtelen ki az esőre

Különlegessége az eseménynek (idősebbek megnevezésében lehet tollas bál), hogy reggeltől estig, majd estétől reggelig - és így tovább folytatva tetszőlegesen hosszan, de minimum egy hétig tart, megszakítások nélkül. Társakat a mulatsághoz azzal szerezhetünk, ha csábítóan az arcukba köhögünk, vagy kacéran feléjük tüsszentünk.

Érdemes csínján bánni a hatalmunkkal, ha mindenkit bevonunk a féktelenül mulatozók közé, a kiszolgálószemélyzetnek hamar híján lehetünk!

Mi, született idegenek

Egyre több iskola vezeti be a virtuális e-naplót és ezzel együtt a virtuális e-ellenőrzőt. Én elégedett vagyok a dologgal - nem gyűrődik, nem vész el, ennél többet én ellenőrzőtől nem várok. Na jó, lehetne épp naprakész is - és ezt, illetve ennek hiányát a papírtárváltozatnál mindig a diákokra tolták, hogy ők nem írják be rendesen - elárulom, hogy a tanárok egy része tojik a naprakészségre, simán beírnak januárban szeptemberi jegyet, ráadásul szeptemberi dátummal, úgyhogy még csak nem is jelenik meg az újak közt - de ez nekünk mindegy, a gyerekeink beszámolnak a jegyeikről, még az esetleges rosszabbakról is (mondjuk nincs belőlük sok, így könnyebb észben tartani és mi sem a jegyek alapján osztunk száraz korpakenyeret vagy épp tejszínhabos csokitortát vacsorára, így a bevallás tétje is csekély)

Viszont a körzeti gyerekrendelőben az idei évtől bevezették azt a korszakos újítást, hogy az orvosi igazolásokat kizárólag az iskolai ellenőrzőkönyvbe tudják akarják beírni. Igazán szeretek ebben az ügyben is külön telefonon intézkedni és elmondani, hogy nem azért nincs ott a gyereknek az ellenőrzője, mert trehányak vagyunk, vagy mert nem olvastuk a faliújságot a rendelőben, hanem mert nincs neki. Egyáltalán. Igen, ez lehetséges. Mert mi már a fejlett, örökösen kék éggel pompázó, napsütötte Digitáliában élünk, sőt, a gyerekeink egyenesen ide születtek.

A hideg utcán hever

(mármint a téma, az a részegen fetrengő, mocskos pernahajder)


Latyak
hófoltok a vízfoltokban, vízfoltok a jégfoltokban, jégfoltok a sárfoltokban, sárfoltok a fűfoltokban, fűfoltok a hófoltokban.

Védőital
Munkások tisztítják a peront fényt visszaverni képes (ha lenne fény!) sárga mellényekben, időnként élesen megcsikordul a lapátjuk az aszfalton, máskor cuppog a jeges sártól. Egy vastalicskában mellettük két karton bontatlan, másfél literes ásványvíz, egy karton szénsavas, egy karton mentes.

"A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 oC hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez az előírtak figyelembe vételével cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 oC-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 oC-ot nem éri el. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet."

Extrém körülmények
A vonat a "pálya allapota" miatt késik - a netről tudom, helyben természetesen nincs tájékoztatás. Mivel a netről tudom, eleve később megyek le. De ahhoz képest is késik - gyűjtőmunkát folytatok a blogíráshoz. Eredményes.

Nagyban játszunk
Vonatjegyet vesz a lány, retúrt kér. Hétszáz lesz - mondja a kalauz. Egy ezrest nyújt a lány. Csak ilyen nagy pénze van? - kérdi a kaller - nem tudok visszaadni. Dagad a mellem - nálam ennek simán a többszöröse van, így hónap végén, méghozzá kápéban!

Olvassák
A MÁV-nál biztosan olvassák a blogot. Mivel ma sem tudjuk meg, miért állunk hosszan különféle helyeken, már nem mertek elköszönni sem az utazás végén a mikrofonból. Csak így tovább! - üzenem ezúton.