Miközben úgy érzem, hogy egy csomó dologban egyre rnehezebben élem meg a változásokat (és ez sajnos tökéletesen leképezi a merev testi állapotomat is), meglepő könnyedséggel tudok elengedni korábbi elvárásokat például a karácsonyi étkezésekkel, jelenlétekkel, szokásokkal kapcsolatban. Úgy romlok, hogy közben javulok is, és úgy rugalmatlanodom, hogy már nem ragaszkodom (annyira és mindenhez).
Azt hittem, hogy 27-ig, amíg a kötelezőségek vannak, kitartok valahogyan működőképesen - de éjszakára beteg lettem. Nem tudom, miben reménykedtem (gondolom, a karácsonyi csodában). A hőmérő szerint egyáltalán nem vagyok lázas (de totál úgy érzem magam), csak fájdalmas, csípős köddel van kitömve a fejem, a torkom és a fülem és fázik meg fáj a bőröm mindenhol. Ettől a kötelezőségek nem dobják hanyatt magukat, a holnapi nap anyukámé, ha török, ha szakadok. Szeretném elhozni hozzánk, szerintem annak örülne - bár vannak bennem kétségeim a megvalósíthatóságot illetően.
Ami biztos, hogy január 1-re nagyon jól kell lennem, mert kaptam két jegyet az újévi koncertre. És szeretnék is A.-val elmenni (tavaly volt egy zeneakadémiás esemény, ahová végül Á.-val mentem el, pedig a jegyeket A. kapta a születésnapjára) - úgyhogy igyekeznem kell, hogy teljesen meggyógyuljak, mielőtt igazán beteg lennék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése