Úgy látszik, mindig van lejjebb. Mindenki ír szar verseket. Igen, én is. Én talán néhány jobbat is, de most nem ez a fő csapás. És igen, mutogatom is. Mindenki pacsmagol a festékkel, jó az. Én is, de még hogy! De ezt? Így? Az nem merem megkérdezni, hogy ezt így hogy lehet, mert plágiumbitorlás bűnébe esnék és kapnék vagy öt évet Bicskéig meghosszabbítva. Így is lopnak az életünkből.
(ma egyébként biztosan nem erről akartam írni, de szembeköpött, mint egy teve - sokkal inkább arról, hogy Bezzeg halála mindennap újra és újra letaglóz, minden kitett írásnál eszembe jut, hogy vajon nevetne-e rajta - amikor iskolában vagyok, akkor azon a környéken járok, ahol lakott, így ilyenkor még intenzívebben gondolok rá és a gyerekekre, akikről nyilván nem tudok semmi továbbit, de végtelenül fáj a szívem értük)
Hát...nincs könnyű kenyér. (Vagy hogy is van ez a mondás?)
VálaszTörlésÉn is sokat gondolok rá, pedig nem ismertem személyesen, ezt meg pont miatta nem is tudom eldönteni, megnézném-e: https://m.hvg.hu/elet/20211109_Selma_Blair_es_a_szklerozis_multiplex_dokumentumfilm
VálaszTörlésAmikor meghalt, elkezdtem olvasni a blogjait, időben visszafelé. Az elején hónapokat olvastam el egy este alatt, most már csak naponta egyet bírok. Belefacsarodik a szívem, ahogy olvasom. És most már csak pár hónap van vissza a februári utolsó bejegyzésig. Mi lehet vajon Macskával és Banditával? Minden nap eszembe jutnak.
VálaszTörlésBeatrix művészetével kapcsolatban meg eszembe jutott, hogy vajon Pim Szilárd ott volt-e és ha igen, akkor vajon hogy tetszettek neki a versei?
Könyvjelzőzve van a blogja, évek óta olvastam, szerettem. Nem akarom kitörölni, még mindig nagyon nehéz elhinni.
VálaszTörlésNa, legyoztem a lustasagom,( vagy inkabb a fajdalmam) es csak megirom neked ezt. Regota olvasom a blogodat es Bezzeg blogjat is olvastam kb. a tieddel egy idoben kezdtem. Kicsit hasonlitott a stilusotok es mindig egymas utan olvastam a bejegyzeseiteket. Nem tudom, miert, de nekem osszekapcsolodott ez a ket blog.Most, amikor rakattintottam a te blogodra es elkezdtem az olvasast ugyanaz a kerdes volt bennem, vajon mi van Bezzeg gyerekeivel? Nem tudom, miert, minden nap eszembe jut, nagyon megerintett a halala, azok a bejegyzesek jutnak eszembe, amiket elotte irt, amikor rendetlenkedett a laba.....meg ugy az egesz.Es elkezdtem olvasni a te bejegyzesedet es ugyanaz a kerdes... Ot sem ismertem szemelyesen.. teged sem, de ismeretlenul is kozel alltok hozzam. Csak azert irtam ezt le, mert elgondolkodtam azon, hogy tobb ezer km-re egymastol, ismeretlenul, ugyanaz a gondolat jart a fejunkben.
VálaszTörlésNem tudom levenni a blogját az oldalsávból, mert én is közte vagyok azoknak, akik nem tudják elengedni.
VálaszTörlésPont egy éve (néhány nap híján), írt egy rövid posztot, ami (félig)tele volt reménnyel, és egyszerűen hihetetlen, hogy attól számítva nem élt még egy évet. Nagyon szerette a képeim, néha visszaolvasom a kedves kommentjeit, és egyszerűen valahol ottmaradtam az időben, mintha arra várnék, hogy visszajöhet.
A gyerekekért pedig megszakad a szívem, bár fogalmam sincs, hogy mi van velük, de Bezzeg anyai szeretete akkora veszteség, amire szerintem nincsenek szavak.
Én is rendszeresen visszakattintok Bezzeg blogjára egy infantilis, mágikus, hátha érzéssel... Amikor az eszed nyilván tudja, hogy nem - de a benned lakó 2 éves reméli, hogy igen...
VálaszTörlésMeglepően sokszor eszembe jut, pedig csak a netről ismerem, levelet sem váltottunk soha.
Boci
És ő volt talán az egyetlen, aki odatalált és kommentelt az elvileg szuper titkos, de azert nem zárt, de a keresők elől elvileg elzárt blogomba, amibe csak szökőévben kb egyszer írok...
Törlés