Tegnap, ahogy üldögéltem - még nem karanténban, csak jó szélre a háziorvos telefonjára várva - a kertben, hajladozni láttam valamit a terasz kövéből kinőve. Messziról is kábé biztosnak tűnt, de közelről nézve és szagolva a sejtés bizonyossággá változott: egy szál kapor. Nem lenne ebben semmi különös, hiszen tonnaszámra szórtam ki a kapormagokat tavasz óta a jobbnál jobb komposztföldekkel megtöltött különféle cserepekbe, ibrikekbe, ládákba és tálkákba - de egyik sem nőtt magasabbra 3 (azaz három) centiméternél. Pedig locsoltam, óvtam, gondoztam - ha kinőtt egyáltalán némelyik. Erre ez partizánakcióban a legmostohább kürülmények közt is él és virágzik!
Mutatom (a nagy kék kakukkfüves kaspó mellett van a kinőtt kapor - sorban pedig különféle edénykék - minimum a felébe kapormagot szórtam, epszilon eredményességgel)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése