- és még mindig vannak percek (órák?), amikor elfelejtem a koronavírust - és aztán olyan erővel zuhan rám, csap fejbe és taglóz le minden alkalommal, hogy arra sosem számítok. Még mindig ott tartok, hogy ez nem történhet meg velünk, hogy ez nincs, nem létezik, ez egy egyre kuszább, bonyolultrabb és komplexebb rémálom, amiből végre fel akarok ébredni.
Nem tudom, kinek a legrosszabb. Talán a szüleimnek, akik a háború alatt születtek, nélkülözésben nőttek fel és most életük végén őket fenyegeti leginkább a vírus? Ők azok, akik eléggé valószínű módon soha többé nem láthatják majd a rokonaikat (gyerekek, unokák, testvérek, barátok?)
Vagy Á.-nak, aki most érettségizik és kezdi az egyetemet - normál esetben. De most nem tudunk semmit. Á. nem az a gyerek, aki nagyon akarta volna a ballagási ceremóniát, a szerenádot vagy ilyesmiket - de még neki is szarul esik, hogy azokat, akikkel végigcsinálták ezt az amúgy nagyon is jó nyolc éve, már sosem ülnek többé abban a körben. És szerelmes - csak úgy mint V. - és ez távolról nagyon szomorú és fárasztó tud lenni.
Vagy nekem, aki amúgy is egy szorongó hipochonder vagyok és most rám terhelődik a szüleim és a gyerekeim sorsa - miközben tudom, hogy állatira nem vagyok topon az egészségemet illetően és - alappal vagy alaptalanul - de félek attól, hogy simán meghalhatunk mi is. Arról már ne is beszéljek, hogy ki tudja, meddig lesz fizetett munkánk.
És persze mindhárom korosztályból tudok olyat, nem keveset, aki sokkal rossabb helyzetből indul, mint mi.
Már megint nem alszom néhány napja - nem tudok. Háromig-négyig is vergődök ébren, aztán hét körül kipattan a szemem. Álmos vagyok és fáradt - de túlpörgettem magam.
Azt hiszem, most nagyon elég. Nem a bezártságból, azt jól bírom. Hnem már félni nem szeretnék többé.
Akkor még rosszabb lesz, ha hergeled is magadat, maradj a realítás talaján, bocs de sajnállak, hogy ennyire belenyomod sajátmagadat a mégrosszabb helyzetbe, kapd el a hajad, és húzd ki magadat a gödörből, vége lesz az egésznek... szeretlek ismeretlenül is!!!!!
VálaszTörlésErika
feltételezem, hogy szerettél volna egy támogató és pozitív hangvételű kommentete írni - szeretném visszajelezni, hogy nem sikerült
TörlésSzerintem hamarosan vege a korlatozasoknak nalunk is. Ami az allasainknak jot tehet. A virusnak ettol meg nem lesz vege.
VálaszTörléshát, azért még néhány hónap eltelik addig a hamarosanig
TörlésFella, sztem júliusig ne álmodj ilyesmiről
TörlésEn azt hallottam Olaszorszag es Spanyolorszag matol elkezdi felemelni a korlatozasokat. Itt sem lesz bezarva minden honapokig.
Törlésakkor viszont nagyon sokan meg fognak halni.(a spanyolok meg az olaszok nagyon rosszul kezelték a dolgokat, én nem merném őket modellként állítani ebben.)
Törlésnem az volt, hogy az olaszok májusig zárnak?
TörlésSzerintem nem szabad ennyire belegondolni a kovetkezmenyekbe es vizionalni a jovot. Meg fogja az emberiseg talalni a megoldast a tulelesre, de mas idok lesznek, az biztos. Attol nem lesz jobb, ha szetpanikoljuk magunkat. Mindent megteszel, amit tudsz a csaladodert, ezen felul mar nincs rahatasod a tortenesekre.
VálaszTörlésmomentán egyáltalán nem az emberiségért aggódom, csak magunkért. egy percig sem vigasztal, hogy sokan túlélik majd, ha én nem.
TörlésIgen, én is azt érzem, hogy nincs nyugtom, mert nincs, amikor ne erre gondolnék.
VálaszTörlésMindenkinek nehéz, a 3 évesnek azért, mert nem mehet a pajtásokhoz játszani, és ezért sír, a 95 évesnek meg azért, hogy így ér(het) véget az élete. Magányban, egyedül. A vírus miatt.
Borzalom
igen, a marhák május 4-én írásbeliztetni akarnak,a szóbelik pedig elmaradnának idén.
VálaszTörlésén sem félek folyton - ezért is tud egy-egy pillanatban olyan nyomasztóan rám zuhanni a dolog, mert mindig a semmiből jön :(
VálaszTörlésén nagyon remélem, hogy ezt azért még átgondolják :( minden gyereknek minimum ötször kéne bemenni az iskolába, Á.-nak a három emelt miatt az ötből háromször egy idegen iskolába a saját iskolájához képest is sokfélébb környezetbe és tömegbe - és persze, nyilván elviszem kocsival - de nem tud mindenki azzal menni, vagyis a bkv-n is összeszedhetik, a kevésbé tudatosak így is bandáznak
VálaszTörlésPontosan így vagyok én is, magamért és a hozzám közel állókért aggódom, és már a sajátmagamnak szükséges "óvintézkedések" is kikészítenek. És attól, hogy ezeken túl nem tudom befolyásolni a történéseket, nem érzem jobban magam, mert ettől még nem legyinthetek a veszélyre. Az ellenszer pedig... hol van az még, atyaég! Most szó szerint érvényes a mondás, hogy azt még meg is kell érni. :(
VálaszTörlésNémileg off, de tudja valaki, mit kell tenni, hogy ahhoz a kommenthez kerüljön a válasz, ahová szánom? Mert most pl. martine egyik kommentjéhez akartam ("momentán egyáltalán nem az emberiségért aggódom..."), de következetesen mindig a legvégére kerül és ezt már sokszor tapasztaltam a blogspotnál.
Törlésnem tudsz mást tenni, mint bízni abban, hogy megtalálom, mire reagálsz :) de megtaláltam! vigyázz magadra!
Törlésmartine: én is remélem. az iskolabezárás körüli fejetlenségből következtetve simán teljesen mást mondanak majd ezen a héten.
VálaszTörlésKét órán belül is tudnak szöges ellentétet mondani.
VálaszTörlészenjebil: töriből már van írásbeli.
VálaszTörlésTeljesen, tökéletesen ugyanezt érzem!
VálaszTörlésTeljesen aterzem, amit irsz :( Erdekes modon engem az tart most vissza a panikolastol, hogy valahogy elfogadtam, hogy ez a dolog "joval nagyob nalam", es megnyugtat a tudat, hogy vannak konkret lepesek, amiket meg tudok tenni a a csaladom es a koz erdeke vedelmeben. Mi Brusszelben lakunk, es emlekszem, hogy a terrortamadasok idejen azzal sikerult magam a felelemnek es az aggodasnak a normalitas hatarat surolo szintjeig porgetnem, hogy probaltam logikat talalni ebben a teljesen irracionalis esemenyben - es rajonni, hogy milyen ujabb veszelyek leselkednek rank, amiktol nekem kell megvedenem a csaladomat. Borzaszto erzes volt. Most is felek persze, meg aggodom a szuleinkert otthon, de valahogy az a fojtogato erzes nincs meg. Tanulsag nincs. Kitartast neked, es orizd meg a humorodat (amit imadok, es nekem is sok erot ad, amikor olvaslak)!
VálaszTörlés