Reggel a fb-ról áttévedtem a Homár oldalára - és mivel az utóbbi időben nem került elém, ott visszamenőleges olvasgatásba kezdtem. Aztán megjelent A. a reggeli kávéval és én elújságoltam neki, hogy miket olvastam a Homáron - hozzátéve azt a nagyon szerencsétlen félmondatot, hogy kár, hogy az elmúlt években sosem jutott eszembe Homárt olvasni, hiszen nekünk is lett volna néhány olyan ügyünk, ami a Homár ollói közé való.
- Például? - kérdezte A.
- Például az ominózus ügy a KELLO-val, amikor évekig kellett leveleznem velük meg a régi iskolával meg a KLIK területi kormányzójával ahhoz, hogy végre levegyenek V. nevéről egy olyan tankönyvtartozást, amit mi sosem halmoztunk fel (ellenben a régi iskola a nevünkben igen) - mondtam egy szuszra.
- Annak még nincs vége - mondta A.
- Mi? de hát a KLIK helytartóhoz intézett levéltömeg után nem válaszoltak soha többé és a pénzt sem kérték
- de, kérik - így A.
- mi van? mikor? ki? hogyhogy?
- odatettem neked a Kellos levelet az asztalodra.
- az én asztalomra? Bakker, azon egy komplett hadsereg is elveszne... mégis, mikor?
- úgy egy hónapja
- és miért nem szóltál?
- mit kellett volna szólnom? gondoltam, látod
- nem láttam... és nem is értem, miért tetted oda....
(innentől csúnyán összevesztünk, aztán elég szépen kibékültünk - ezeket nem részletezem)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése