Tegnap huszonnégy fok volt! A kertünkben érik a cseresznye tömegesen virágzik az ibolya! Aztán az is történt még idén, egyetlen nap alatt szakképzett munkavállalóvá váltam szakképzetlenből. Ez amúgy várható volt, hiszen a belépésemkor aláírtam egy nyilatkozatot, amiben vállalom, hogy záros határidőn belül eleget teszek a törvényi előírásoknak. Az a gyorsaság ugyanakkor számomra is elképesztő, amivel a vállalást teljesítettem: egyetlen éjszaka alatt történt a dolog (már ha húzni akarom az időt, mert amúgy egy pillanat műve volt) Hoztam kijött ugyanis egy új rendeletet, ami az egyik korábbi végzettségemet mostantól szakirányú végzettségnek minősíti. Örülhetnék, mint majom a farkának, sőt - nem tagadom, hogy szigorúan az önérdekeimet vizsgálva - örülök is neki, hiszen így megmenekültem egy kényszerdiplomától, ami nem kevés időt és pénzt emésztett volna fel, ráadásul remélem, hogy gyorsan meg is emelkedik a fizetésem, mint szakképzett szakemberé - ugyanakkor meglehetősen furcsának tartom, hogy nem az a végzettségem került elfogadásra a törvény által, amelyik valóban releváns lehetne az elvégzendő munkát illetően (és ami alapján felvettek ide dolgozni), hanem egy másik, amiről viszont pont úgy gondolom, hogy önmagában egészen biztosan nem képesíthet arra a munkára amit végzek - ergo senki mást sem képesíthet rá, mert a képzés tartalma és a munka jellege köszönőviszonyban sincsenek egymással. A másik, a releváns végzettségem viszont továbbra sem ismerhető el szakirányúként (és ezzel néhány valódi szakembert egészen biztosan kizárnak a terepről, holott nem kéne). Megváltoztak a klimatikus viszonyok, valaki forró lázálmában rendelkezget.
tudom
VálaszTörlés