Egy kollégám van, akitől a víz kiver - ami egyrészt nagyon jó arány, mert összességében is több kollégám van, mint az előző helyeken, másrészt viszont ez a lány elég súlyos eset. Az eddigi munkanapokon egyetlen olyan sem volt (jól értitek: szám szerint egyetlen olyan sem volt), amikor ne fröcsögve jött volna be azzal, hogy milyen szörnyűség történt vele és hogy mennyire gecik az emberek, vagyis a buszvezetők, a boltosok, a járókelők, a vásárlók, a főbérlő, a lakótársak, a kollégák - ja nem, ez utóbbiról nyilván másoknak fröcsög. De azért a múltkor, amikor a szakmai követelményekről és azok felhígulásáról esett szó, akkor azért nekem beszólt, hogy azt azért mindig tartsam az eszemben, hogy nekem sincs meg a szakirányú végzettségem. Ami papíron egyébként igaz, mert valóban némileg átgondolatlanul határozták meg, hogy mi számít itt szakirányúnak. Amikor visszakérdeztem, hogy legyen szíves nevezze meg azokat a területeket, amelyeket képzettség hiányában ne tudnék jól ellátni, nemigen tudott érdemben válaszolni, mert azokból a stúdiumokból, amikkel próbálkozott, körülbelül négyszer annyi óraszámom van meg, mint neki - de kétségkívül más elnevezésű diplomákkal, mint amik most megvehetőek a piacon forgalomban vannak. Valamint úgy húsz évnyi releváns gyakorlatom. Amire azt bírta válaszolni, hogy ne csúsztassak, mert tudom én is, hogy nem ez számít. Szerencsére egyébkét számít, azért is szeretek itt dolgozni. Ő amúgy nagy szakértő a leendő szakirányú papírjával - most fogja megkapni az első diplomáját (mármint ha elvégzi a hátra lévő félévét, aztán majd elfogadják a szakdolgozatát és leteszi a záróvizsgát).
Milyen fura hogy a diplomának és nem az elért eredményeknek van ilyen fontossága.
VálaszTörlésCsak az a baj az ilyen típusú emberekkel hogy beszélnek mindenhol össze-vissza és elkezdhetik aláásni a másik ember renoméját.
(((Mindenhol vannak ilyen megmondóemberek.
VálaszTörlésÁltalában az a baj velük, hogy a verbális orrbaverést nem értik -mint a Tiéd-, a tetlegességbe meg nem szívesen megy bele az ember.
Ettől még persze gyakran eljátszom a gondolattal...)))
Ha elég nagy a csapat amiben dolgozol, akkor biztosan lesz egy ilyen. Ha kisebb, akkor csak szerencse kérdése :). Viszont az egészen biztos, hogy ezeknek az embereknek magukkal van bajuk és nem veled. Vitázni velük teljesen fölösleges, meggyőzhetetlenek és úgyis lesz egy diplomájuk lóápolásból mondjuk amit nem fogsz tudni überelni. Az viszont jó hír, hogy más is látja, hogy milyen és előbb v utóbb kiforog a csapatból. Mi Affectát nyertük meg, aki a felületessége mellett már csak affektálásban alakít nagyobbat, ő pl arról van meggyőződve, hogy anyanyelvi szinten beszél angolul, hát izé, de már elég öreg vagyok hozzá hogy ne akarjam szembesíteni.
VálaszTörlés